Fogorvosi szemle, 1963 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1963-05-01 / 5. szám
NORADRENALIN 143 Erre a célra 90 beteget tettünk vizsgálat tárgyává, kik közül hasonló beavatkozás esetén (extractio, gyökércsúcs resectio, pulpaexstirpatio) 30-nál a helyi érzéstelenítést 2%-on xylocainnal, 30-nál 2%-os xylocain + 0,001% adrenalin, további 30-nál pedig 2% xylocain -f 0,02% Noradrenalinnal végeztük. Mivel a vezetéses érzéstelenítésnél az oldat deponálása nem a szem ellenőrzése mellett történik, ezért az érzéstelenség kialakulásában és tartamában sokkal nagyobb szórással kell számolnunk, mint pl. a frontfogak és a praemolaris fogak érzéstelenítésénél. így csak azokat az eseteket használtuk fel összehasonlítás céljára, akiknél a beavatkozások a felső frontfogak, Ш. praemolarisok területén történtek. Mivel ismert tény, hogy a gyulladt szövetek érzésteleníthetősége eltér a gyulladásmentesektől, így ezeket az eseteket is kiszűrtük, tehát csak pulpitises és gangraenás fogak extractiója és ilyen fogak resectiója jött számításba, továbbá olyanok trepanatiója, melyeknél periodontalis érzékenység nem volt kimutatható vagy jelentéktelen volt. A betegek életkora 20 és 60 év közé esett. A viszonylag kis számú eset miatt a kor és nem szerinti csoportosítást nem végeztük el. Észleléseinket az alábbiak szerint csoportosítottuk. Megfigyeltük az inj. beadása után a megfelelő területen a beteg által jelzett érzéstelenség kezdetének időpontját, pulpitises fogak esetében a heveny fájdalom megszűnésének idejét, továbbá az érzéstelenség tartamát, vagyis azt az időt, amikor a beavatkozás területén még zsibbadás nyomait észlelhettük. Harmadik szempontként a műtéti tolerantiát vettük számításba. Ez alatt azt értjük, mennyiben volt fájdalmatlan a beavatkozás, észleltünk e a betegnél szédülést, palpitatiót, collapsust,vagy az érszűkítők által kiváltott egyéb kísérőtünetet. Megfigyeltük továbbá a betegek pulzusszámának alakulását a műtét előtt, az inj. beadása után 2 perccel és a műtét alatt. Amenynyiben egyéb mellékhatás jelentkezett, azt is registráltuk. Megvizsgálva eredményeinket azt állíthatjuk, hogy az érszűkítőmentes xylocainnál az érzéstelenség igen hamar beáll, azonban nem kellő fokban, a betegek két esetet kivéve nagyobb fájdalomról panaszkodtak. Tíz esetben meg kellett ismételni az inj.-t, melyből hét esetben érszűkítőt tartalmazó oldatot kényszerültünk adni, mert a nagy fájdalom miatt a műtétet sem lehetett elvégezni (resectio), s a kérdéses pulpitises fogat sem tudtuk trepanálni. A relatív pulzusszám-emelkedés ebben a csoportban volt a legkisebb (1,10), amit a műtét okozta psychés izgalomnak tudhatunk be. Káros mellékhatást nem észleltünk, a műtéti tűrhetőség rossznak bizonyult. A második csoportban, ahol az oldatot adrenalinnal kombináltuk, az alábbiakat észleltük: Az érzéstelenség beállta valamivel később alakult ki, lényegesen mélyebb és tartósabb volt. (Az előbbinek többszöröse.) Az extractiók és resectiók esetében a betegek tökéletes érzéstelenségről számoltak be. Felső 4-es trapanatiójakor két esetben kellett az inj.-t megismételni a tökéletes analgesia elérése érdekében. A műtéti tűrhetőség megfelelő volt. Palpitatióról a betegek hat esetben számoltak be, két ízben észleltünk collapsust az inj. beadása után. Sápadtságot, izzadást négy alkalommal figyeltünk meg. A relatív pulzusszám-növekedés ebben a csoportban volt a legkifejezettebb (1,35). A harmadik csoportnál az adrenalin helyett noradrenalint alkalmaztunk. Az érzéstelenség beállta az adrenalinnál észlelthez hasonló, az érszűkítőtői menteshez viszonyítva elhúzódóbb. Az érzéstelenség mélysége nagyobb, mint adrenalin esetében. Trepanatiók kapcsán is igen jó eredményről számolhatunk be. Egy ízben volt a pulpa exstirpatio során kis fokban érzékeny, melyet azonban a beteg csak jelzett, de igen jól tolerált. A műtéti tűrhetőséget jónak ítéltük. A relatív pulzusszám-emelkedés lényegesen kisebb volt, mint az adrenalin esetén és csak kis fokban nagyobb, mint az adrenalin mentesnél [1,18]. Collap-
