Fogorvosi szemle, 1962 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1962-02-01 / 2. szám

ÁLLCSONTCYSTÁK 47 között a csontszerkezet fölbomlását láthatjuk nekrotikus, elhaló csontgerendácskák­­kal, kollaterális gyulladás és kötőszövet képződés. A széleken a csont sclerosisa és fibrosisa látható. Dg.: csontcystáról van szó, a helyi csontszerkezet fölbomlásával és kollateralis sclerosissal, valamint resorptiv gyulladással. 3. B. G. 33 éves. Anamnesis: 3 hónapos ambulans és kórházi kezelés. A beteg jelent­kezésekor teljes szájzár, temperatura : 39,2. A bal mandibulaszöglet tenyérnyi masz­­szív duzzanata. Dentalis osteomyelitisre és malignus (parotis '!) tumorra gondolunk. A beteg traumára nem emlékszik. Rtg : az incisura mandibulae alatt kb. cseresznye, olasz dió nagyságú csontritkulás, mely a proc. muscularisba is beterjed. Mesenehymalis csontcysta. Próbaexeisió szövettanilag kötőszövetet mutat, melynek szélein króniku­san granuláló gyulladás látható, habsejtekkel, plazmasejtekkel és lymphocytákkal, valamint idegentest típusú óriássejtekkel. Epithelialis szövetcsoportok nem ismer­hetők fel. Rosszindulatúságnak semmi nyoma. A szövettani lelet leginkább mesenchy­­malis traumás csontcystának felel meg. 4. W. K. 1 7 éves. Anamnesis: 2—3 hónappal azelőtt vette észre, hogy a jobb oldalon alsó állcsontjában fájdalom nélküli duzzanat keletkezett. Trauma nem mutatható ki biztosan. Cystára, adamantinomára és fogcsírból kiinduló daganatra gondolunk. Rtg. lelet : A jobb oldali alsó állcsontban a 8—5 fo­gak tájékán kb. tyúktojás nagyságú, éleshatárú, egy­­rekeszű fölritkulás, mely cystának felel meg. A 7—6 fogak alatt a mandibula széle egészen elvékonyo­­dott. Az elváltozás terüle­tében álló fogak 7 (1 5 | vitá­lisnak látszanak, noha gyö­kerük 2/3 része a cysta üre­gébe nyúlik, lvlinikailag lin­­gualisan és buccalisan a duzzanat kitapintható. Vi­talitás próbánál szénsav­­hóra, faradozásra, fúrási, ill. trepanaciós kísérletre pulpareakciót kapunk. Dg : Solitarius (traumás) csont­cysta. Th : konzervatív se­bészi. Ilistológiai lelet: (op. anyag). A kb. babszem nagyságú szövet hisztológi­­ailag krónikusan granuláló gyulladást mutat. Nem spe­cifikus granulatiós szövetről van szó, kapilláris sarjadzá­­sokkal. Specialis véredény, vagy ideg—atypiák nin­csenek. A preaparátumba egy helyen egyes csontge­­rendácskák is felismerhetők. A gyulladásos processus egé­szen a velőűrig benyúlik és a csontleépítődésnél kis vér­zések és vérfesték lerakó­dások figyelhetők meg. A szövettani leletet a klinikai képpel egybevetve a diag­nosis mesenchymalis (trau­mas) cystának felel meg. Ezen esetünk szövettani le­leteinek (9., 10., 11., 12. ábrák) exactabb kiértéke­lésére a későbbiek folyamán még visszatérünk. Ezen ese-2. ábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom