Fogorvosi szemle, 1962 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1962-02-01 / 2. szám
SUGÁRVÉDELEM 45 pozott természettudományos szemlélethez. így tehát a magunk számára mindig az a szempont legyen irányadó, hogy minél jobb sugárvédelmet biztosítsunk a sugárzásban dolgozónak és betegnek egyaránt — minél kisebb költségkihatás nélkül. Ezért a sugárvédelmet fogászati felvételeknél igen jól meg lehet oldani akkor, ha a felvételt készítő egyedül dolgozik a helyiségben és elég nagy a helyiség alapterülete. Ilyenkor ugyanis elég, ha az expozíciós időmérő zsinórját meghosszabbítjuk 5 m-re. Ugyanis pl. a fogászati röntgengéptől 1 m távolságban 40 mr/h teljesítményű sugárzás mérhető ; 3 m távolságban 20 mr/h és 5 m távolságban 7 mr/h. 1. táblázat Gonád-terhelés mérése fantomon mr/h-ban (fogászati röntgenkészülék dentograph-p (perkeo) 65 kV 10 mA) 1 m 2 m 3 m 4 m 5 m szemben oldalt szemben oldalt szemben oldalt szemben oldalt szem- ! ,, ,, ben j oldalt 40 8 30 3 15 0 11 0 G 0 Sztrilich javasolta, hogy férfiak — amennyiben ők végzik az exponálást — a sugárnyalábbal ne szemben álljanak, hanem oldalt (profilban). Ezzel az egyszerű módszerrel jelentősen csökkenthetjük a férfi-dolgozó gonádterhelését, ahogy az a 1. táblázatból is kiderül. Ha egy helyiségben többen dolgoznak, akkor a szabványméretű (2 m magas, 2 részes, 0,7 mm Pb-egyenértékű) védőfalra feltétlenül szükség van, hogy a többi dolgozó sugárárnyékban végezhesse munkáját. Magát a fogászati röntgenberendezést úgy kell elhelyezni, hogy a röntgencső a helyiség falától legalább 1—1,5 m távolságban legyen, hogy a falról kiinduló szórtsugárzás minél kisebb intenzitású legyen. Természetesen egyéb bútordarab se legyen a csőhöz ilyen közel. Hogy mit jelent a védőfalnak 180 cm magasságról 2 m magasságra való felemelése 0,7 mm-es Pb-lemezzel, az az 1. táblázatból látható. Itt kell megemlíteni azt is, hogy második munkahelyet csak akkor szabad felállítani, ha az a másik röntgen-munkahelytől legalább 4 m-es távolságra tehető. Ilyenkor is szabványszerű védőfalat kell felállítani a röntgenkészülék köré. Amennyiben a másik helyiségtől a röntgenkészülék 1-—2 m távolságban van, igyekezzünk a falat fektetett (12 cm) tömör téglából készíttetni, jó fugakiképzéssel. Ebben az esetben a fal mögött a sugárvédelmi feltételek megfelelőek. A helyiségből (vagy abba) nyíló ajtókat, ajtótokokat hézagmentesen 0,3 mm Pb-lemezzel kell bevonni, de csak akkor, ha a röntgencsőtől 3 m-nél kisebb távolságra vannak. A felesleges baritozásnak, ólomlappal borításnak nincs helye, csak felesleges pénz- és anyagpocsékolás ez. Betegeket ne várakoztassunk a röntgenhelyiségben. Várjanak a sugárvédett folyosón. További sugármegtakarítást jelent betegeknek és dolgozóknak egyaránt a szűk diaphragmának használata. A szűk diaphragma védi a beteget és ugyanakkor csökkenti a személyzet sugárterhelését is.
