Fogorvosi szemle, 1962 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1962-02-01 / 2. szám

36

SZÁNTÓ GYÖRGY DR.

sist rögzítő szívóhatás és összes egyéb rögzítő tényező még —6, —8 Hgmm negatív nyomásnál is kisebb erőhatást képvisel.

Ebben a megvilágításban és mindezek ismeretében — véleményem szerint —- át kell értékelni a prothesis rögzítését feltételező tényezőket, főleg a szívóhatást, a szívóhatásra törekvést is.

Mindez látszólag ellentmond az eddigi ismereteknek és tapasztalatoknak. Tudjuk, hogy a prothesist rögzítő szívás-szopás funkcióban a szájüregi képletek vesznek részt. A szájkörüli és mimikái izmok részben erős tónusban, részben izomösszehúzódással zárt teret létesítenek a szájüregben. Az igen erős izmos nyelv, caudal-dorsal irányú elhúzódás mellett, alakváltozás közben igen nagyfokú légritkítást tud létre hozni. A prothesis tudatosan végzett felszívásánál a légritkítás mértéke eléri a —200, —250 Hgmm oszlop negatív nyomásnak megfelelő értéket. A prothesis tudatos felszívása közben a nyelv a szájpadláshoz rögzíti a lemezt, mialatt a prothesis dorsalis széle alól kiszívódik a levegő és a nyál egy része, és így a lemez alatt ténylegesen légritkított terület jön létre. Ennek mértéke is megmérhető.

Ismeretes, hogy arcfelfúvással, mint műfogással lelazítható, lebillenthető a legerélyesebben is felszívott és rögzült lemez. Az arcfelfúvással keletkező szájüregi pozitív légnyomás mérhető, az ennek hatására keletkező lebillenést a beteg érzi. A többszörösen végzett mérések azt mutatták, hogy a legerélyesebben felszívott, legjobban tapadó, helyére rögzült lemez is lebillen +20 Hgmm oszlop pozitív nyomásnak megfelelő légkompresszió hatására. Ilyenkor a levegő a vestibularis szélnél is behatol a lemez alá.

Nyilvánvaló ebből következően, hogy még ilyen extrem esetben is, közvetlenül a felszívás után, a szívóhatás és a többi összes rögzítő tényező kisebb a lebillentő erőhatásnál, azaz —20 Hgmm oszlop negatív nyomásnak sem megfelelő érték.

Folyamatosan azonban, tehát állandó jelleggel, a szívóhatás és egyéb rögzítő tényező értéke még ennek sem felel meg, ezért keletkezhet beszéd közben is lebillenés, lelazulás. A prothesis alatt keletkezett negatív légnyomás a felszívás után azonnal, igen jelentősen csökken. A légritkított térbe a prothesis széle felől nyál szivárog be, a légritkított teret kapilláris tágulás és rugalmassága révén nyálkahártya tölti ki. A lemez alatti nyálkamirigyek, a glandulae palatinae, kivezetőcsöveire gyakorolt szívó hatásra mucin tartalmú excretum tölti ki az esetleg még meglévő légritkított területet, melyet a természet sehol sem tűr meg, hanem kitölteni igyekszik. A lemez alatt, a nyál közvetítésével létre jön a kohaesio és adhaesio mint rögzítő tényező, de a légritkítás mértéke, az előbbiek szerint, a minimumra csökken, esetleg teljesen meg is szűnik. Ezért nem keletkeznek túlnyomó többségben szöveti ártalmak a lemez alatt, azonban a prothesist lebillentő felsorolt funkciók, minimális légkompressziók révén, ezért fejthetnek ki lebillentő hatást. Lényeges azonban még az, hogy a prothesisek dorsalis széli záródása általában nem megfelelő, majdnem teljesen figyelmen kívül hagyva, a laboratórium önkényes kiképzésére van bízva.

A prothesist viselő folyamatosan javítja a prothesis rögzülését, helybenmaradásának elősegítését izomtevékenységgel: részben tudatos, részben öntudatlan felszívással. Ugyanis az öntudatlan nyelés mechanizmusa módosul, szívó-szopó mechanizmussal módosul, és ez a prothesis helybenmaradásának, tartásának döntő tényezője.

Légritkított tér keletkezik, lecsökken, megszűnik, majd ismét légritkított tér jön létre, és ez ismétlődik folyamatosan, a mindenkori igénybevételnek megfelelő mértékben.