Fogorvosi szemle, 1962 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1962-02-01 / 2. szám
34 SZÁNTÓ GYÖRGY DR. Igen gyakran azonban azzal a panasszal jelentkeznek a prothesist viselő betegek, hogy a teljes felső prothesis funkció közben lebillen, leesik. A panasszal jelentkező betegek megfigyeléseik alapján elmondják, legtöbbször be is mutatják, hogy milyen funkciók közben és hogyan észlelik a prothesis lebillenését : 1. harapás alkalmával, a metszőfogtáj megterhelésekor, 2. rágás közben, ha az egyik oldalon történik a rágás, 3. köhögés, krákogás, tüsszentés közben, . 4. hányás, öklendezés alkalmával, 5. beszéd, nevetés közben. A panaszolt prothesiseket vizsgálva megállapítható, hogy az általános követelményeknek megfelelően, gyakran légkamra szívóval ellátva készültek. Nyugalmi helyzetben, helyére felszíva vizsgálva, tartásuk teljesen kielégítő. Eltekintve a lebillenés panaszától, általában jól használhatók, tehát egyébként meg volnának vele elégedve. Ami a panaszokat illeti megállapítható, hogy a prothesis olykor csak lelazul, a lebillenést a beteg érzi. Máskor ténylegesen észlelhető a lebillenés, leesik a prothesis egyes funkciók bemutatása közben a szájba. Elővigyázatlanság esetén, a beteg szerint, ki is eshetne a szájból. A meglazulás, lebillenés oldalt, az őrlőszelvénynek megfelelően észlelhető a másik oldali megterhelés, rágás alkalmával. Az összes többi funkció közbeni lebillenés a lemez hátsó, dorsalis szélén figyelhető meg, illetőleg észleli és panaszolja a beteg. A felsorolt funkciók a száj üreg és a garat száji részének normális élettani funkciói. Kiemelhető a harapás és a rágás közbeni lebillenés, ennek közelebbi vizsgálata nem szükséges : ismeretes, hogy a lebillenést közvetve a rágóizmok erőhatása okozza, mely adott esetben nagyobb, mint a prothesis rögzítését biztosító összes tényező. A többi funkció közben ilyen közvetett erőhatás nem észlelhető, más erőhatás feltételezése indokolt, éspedig olyan szájüregi légnyomásnövekedés, légkompresszió, mely adott pillanatban nagyobb, mint a szívóhatás és egyéb rögzítő tényező és ez okozza a lebillenést. Ez teljesen nyilvánvaló, ha arra az általánosan ismert megfigyelésre gondolunk, hogy a teljes felső prothesis köhögés, tüsszentés közben lebillen, leeshet a szájba. Hasonló megfigyelés általánosan ismert, hányás, öklendezés közben könnyen ki is sodródhat a lebillent prothesis a szájból. Hogy a problémát jobban megközelíthessem, mint ismeretes*, egyszerű készüléket szerkesztettem. Ezzel megközelíthető pontossággal megállapítható az egyes száj - és garatűri funkciók közben keletkező légnyomásviszonyok mértéke, és a légnyomásváltozások keletkezésének módja. A felsorolt funkcióknak megfelelően, a felső prothesist lebillentő légkompressziót vizsgálva, megállapítható, hogy az a tüdőben keletkezve, mint kifelé áramló légoszlop a garat száji részében áramolhat 1. egyidejűleg a száj- és orrüreg felé (1. ábra) 2. csak a száj üreg felé (2. ábra) 3. csak a száj üregig (3. ábra) Az első esetben lebillentő hatást keltő légkompresszió nem jön létre, mivel nincs akadály az áramlás útjában. A hirtelen, pl. köhögésnél kilökődő légoszlop akadály nélkül áramolhat kifelé, mindkét irányban. A második esetben, a hangrésen hirtelen kitóduló levegőáram nagy feszítő ereje pl. köhögésnél, az orrüreget elzáró lágyszájpadnál összetömörül, lég* (Fogorvosi Szemle 1955. évi 9. sz.)
