Fogorvosi szemle, 1962 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1962-12-01 / 12. szám
FELSŐSZENTIVÁN FOGÁSZATI STATISZTIKÁJA 421 Baja Városi Tanács Kórháza (Igazgató : Cseh Imre dr.) Fogászati Osztályáról (Főorvos : Brusz, Pál dr.) Felsőszentiván felnőtt lakosságának fogszuvasodása, fogászati ellátottsága és szanálási terve BB.USZT PÁL dr. 1949-ben a Fogorvosi Nagygyűlés főtémáját a falu fogászati ellátása képezte. Balogh professzor bevezető előadásában a következőket mondotta: „Az . ellátatlan fogbetegek milliói mint igényjogosultak várják kielégítésüket.” Ha visszatekintünk az azóta eltelt 10 évre, meg kell állapítanunk, hogy a községek lakosainak fogellátására a kormányzat jelentős lépéseket tett: fejlesztette az iskolafogorvosi hálózatot, emelte a rendelések óraszámát, jelentősen bővítette az SZTK rendelések óraszámát és szolgáltatásait is, megszervezte vidéken is az ingyenes fogszabályozást stb. (3, 7, 10), és nem utolsósorban külön Fogorvosi fakultást létesített Budapesten. De hogy a fenti intézkedésekkel és eszközökkel mennyire sikerült a lakosság fogállapotát megjavítani, pontosan nem tudjuk, mert 1949-ről vagy azelőttről nem rendelkezünk megfelelő adatokkal. E dolgozatomban azt a célt tűztem ki, hogy egy falu felnőtt lakosságának fogászati állapotát nemcsak fogszúkutatási, hanem a fenti szempontból is (későbbi összehasonlítás céljára) rögzítsem, és megállapítsam, hogy egy vizsgált személy fogainak szanálására átlagosan mennyi időre lenne szükség. A bajai járási tanács egészségügyi osztálya rendezésében 1958 óktober havában általános orvosi szűrővizsgálatot tartottunk Felsőszentivánon és ennek keretében történt a fogászati vizsgálat is. Ezt a mér eddig bevált módszer szerint végeztük, vagyis az újonnan épült iskola világos helyiségében ablakok elé helyezett borbólyszékekben, tükör és szonda segítségével (3., 4., 5.). A vizsgálatokat 2 fogszakorvos, 2 iskolafogorvos és egy évtizedek óta fogászati gyakorlatot folytató községi orvos végezte. Az eredményeket kartonlapokra rögzítettük. A kartotéklapok személyi adatokra vonatkozó kérdéseit a községi tisztviselők és nevelők már előre kitöltötték, és azokra az asszisztensnőknek csak a fogászati adatokat kellett bejegyezniök. Felsőszentiván Bajától északkeletre 20 km távolságra fekszik. Már a XIV. szban van említés róla. Lakossága előbb szerb volt, majd a XVIII. sz-ban magyarokkal telepítették be, utána bunyevácok is költöztek a községbe. 1900-ban a 2814 lakos közül 1453 volt magyar, 527 német és 827 bunyevác. Lakossága az 1949. évi népszámlálás adatai szerint 3421 fő és 81,4%-a mezőgazdasági foglalkozású. Területe : 9312 kh. Főterményei : búza, tengeri, burgonya, cukorrépa és szálastakarmány. Az 195G. évi statisztikai adatok szerint a községben levő 837 házból 592 egyszobás, minden 100 lakásra 368 fő jut. A községnek egy orvosa van, aki fogászattal is foglalkozik (2., 7., 10., 16.). A leginkább használt fúrott és egy ásott kút vizét elemeztettem : Fluor tartalmuk 0,30 mg/1 alatt van. A vizsgálatok módjára és feldolgozására vonatkozólag utalok a nagybaracskai tanulmányomra (5). A férfiak és nők csaknem egyenlő számban jelentek meg. 694 férfit és 722 nőt, tehát összesen 1416 tizennégy éven felüli személyt vizsgáltunk meg, ami számításaim szerint a felnőtt lakosság 52%-át teszi ki. (A hiányosan kitöltött lapok száma és a néhány 80 éven felüli vizsgált személy e számokban már nem szerepel). Előadás az 1960. május 6-án Szegeden tartott Árkövy Vándorgyűlésen.
