Fogorvosi szemle, 1962 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
30 SZAKCSOPORT HÍREI Az újonnan megválasztott tisztikar és vezetőség nevében Kemény Imre dr. Szakcsoport elnöke köszönte meg a Közgyűlés bizalmát és a következőket mondotta : „Eddig szakmapolitikai kérdésekkel hivatalosan és elmélyülten nem foglalkoztam. Ezért talán mindenki számára érthető, hogy amikor a Szakcsoport elnökének jelöltek, kétségek merültek fel bennem, vájjon rendelkezem-e olyan képességgel, hogy e tisztséget elődeimhez hasonló eredménnyel betölthessem. A bennem felmerült kételyeket azzal igyekeztem leküzdeni, hogy talán mégis eleget tudok renni az elnökséggel kapcsolatos feladatoknak, — s ezért vállalom ezt a rám nézve igen megtisztelő megbízatást ■—• mert szenvedélyesen szeretem szaktudományunkat, szeretem és becsülöm a fogorvosi kart, szenvedélyesen keresem mindenben az igazságot és lelkes híve vagyok a haladásnak, s így a szocialista betegellátásnak is. De kételyeim leküzdéséhez nagyban hozzájárult az is, hogy e téren nagy tapasztalattal rendelkező munkatársak állnak mellettem, akik ugyanazon szakmapolitikai elgondolásokért lelkesednek, mint magam. E tény jelentősen fokozza önbizalmamat. Mint minden munkakörömet, ezt is lelkesen fogom betölteni. Ezt megígérhetem. Munkámhoz kérem mind a tisztséget viselő kartársaim, mind a Fogorvosi Kar dékánjának, mind a fakultás és a vidéki egyetemek professzorainak, valamint az egész fogorvosi karnak és a vizsgázott fogászoknak támogatását.” Beszámoló a Fogorvos Szakcsoportunk 1961. évi Nagygyűléséről Szakcsoportunk ezóvi Nagygyűlését 1961. november 2, 3, és 4-én tartotta meg a Semmelweis teremben. Varga István dr. elnök nyitotta meg a Nagygyűlést és a következőket mondotta : „Üdvözlöm a szép számban megjelent Kartársakat Szakcsoportunk nevében abból az alkalomból, hogy a Magyar Orvostudomány e patinás hajlékában ismét összegyűltünk, hogy megtárgyaljuk a magyar fogorvosi tudomány és fogászati betegellátás aktuális kérdéseit. Az ilyen — időközönkint megtartott — összejövetel mindig jelentős. Még akkor is, ha szakmánk rendkívüli horderejű tudományos eredményeket nem is produkál. Kétévenként ez nem is lehetséges ! De mégis feltétlenül hasznosnak és szükségesnek kell tekintenünk tudományos Nagygyűléseinket, mert ilyenkor adhatunk számot elért eredményeinkről, felkutathatjuk hibáinkat és utat jelölhetünk haladásunk kívánatos irányának. Mindezek alapján kitűzhetjük közeli, sőt esetleg távolabbi jövőnk céljait, amelyeket elérni kívánunk. Összejövetelünk már akkor is hasznos volna, ha semmi más, csak továbbképzésünk megoldandó feladatai kristályosodnak ki előttünk. Az pedig szakmapolitikai életünk elengedhetetlen követelménye, hogy ilyen díszes és nagy plénum előtt mondhassuk el a jövőbevetett hittel magunk elé képzelt vágyainkat és kérhessük egészségügyünket irányító szerveinktől teljesítésüket. Hangsúlyozzuk a kartársak között a Nagygyűlés alkalmából lehetővé váló személyes érintkezés jelentőségét is. Nem volna helyénvaló a Nagygyűlések számának csökkentése és fontosságának lebecsülése. Idei kongresszusunknak még külön jelentőséget kölcsönöz az is, hogy az első tárgyalási napon a Központi Stomatológiai Intézet fennállásának és működésének tízéves évfordulóját ünnepeljük. Ennek keretében az Intézet Orvosainak hivatott beszámolóiból fogunk tudomást szerezni az Intézet 10 óv alatt teljesített továbbképző és tudományos munkájáról, valamint arról a szerepről, amelyet szakmánk szolgálatában, az Állami Fogbetegellátás szervezésében és fejlesztésében betöltött. Szomorú — sőt több annál -— fájdalmas veszteség mindannyiunk számára, hogy a Központi Stomatologiai Intézet megteremtője és tíz évig lelkes vezetője, Kende János dr. „kiváló orvos” nem vehet részt termésbeszökkent magvetésének ünnepélyes aratásán. Színes egyénisége, nemes törekvéseket célzó, terveket formáló képzelőereje és ezek megvalósításáért mindig lelkes küzdeni akarása még sok eredmény elérésére tette volna őt képessé. Utódjára és régi munkatársaira vár a hatalmas feladat, hogy az Ő nyomdokain haladva sikeresen vezessék tovább szakmánk e különlegesen megbecsült intézményét a sikerek útján.” A Nagygyűlés második napjának főtémája „Fogágybetegségei” volt. A főtéma referensei Hattyasy Dezső dr. és Sugár László dr., felkért hozzászólói Adler Péter dr., Varga István dr., Schranz Dénes dr voltak. Számos csatlakozó előadás is foglalkozott a főtémával. A Nagygyűlés harmadik napján nagyszámú szabadtémájú előadás hangzott el. Az előadásokat sokszor élénk vita követte. A Nagygyűlés munkájának eredményességét fokozta, hogy szakmánk prominensei egy-egy ülésnap után „Zárszó” címén
