Fogorvosi szemle, 1962 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1962-10-01 / 10. szám
FOGORVOSKÉPZÉSÜNK 293 azt mutatták, hogy az izotópok diffúziója ép fogakon lényegesen lassabban történik, mint azt az irodalmi adatokból ismerjük. A carieses fogrészletek izotóp-felvétele lényegesen nagyobb, mint az ép részeké. Záray E. és Tóth P. a fizikális tényezők szerepét vizsgálták a fogszuvasodás megindulásában. Feltevésük szerint a fogzománe semipermeabilis hártyának tekinthető, amelynek átjárhatósága az elmeszesedéstől függően erősen változik. A foglepedék bomlásakor mindig kisebb molekulájú, tehát nagyobb osmosisnyomást eredményező anyagok keletkeznek. Balogh K. és Petrucz K. kétféle mesterséges foglepedéket állítottak elő és ezek közül az egyiket pathogennek, a másikat neutrálisnak jelölték. Megállapították, hogy a pathogen lepedék és nyálelegy lényegesen nagyobb széndioxid-termelést mutatott, mint a neutrális lepedék nyálelegy. Ugyancsak vizsgálták a NaF enzymgátló hatását, valamint a В-vitaminok (B1; B2, B6) eariesgátló hatását. A vitaminok a nyálban bizonyos bakteriostatikus, illetőleg baktericid hatást fejtenek ki. Balogh—Petrucz karieskutatásaik eredményeit részletesebben a Fogorvosi Szemle 1961/9 számában ismertették. Vámos Imre különböző színű és természetű foglepedék, valamint a szájmikroflóra és a nyál pH közötti összefüggést vizsgálva megállapította, hogy a barnásszínű lepedék anticariogen hatású. Egy másik tanulmányában azt is kimutatta, hogy a szájflóra életkorok szerint változik és változás állapítható meg műfogsort viselőknél is. Szájbetegségek. Sugár I. és Bánóczy J. 150 leukoplakiás beteg katamnesztikus vizsgálatából úgy találták, hogy a leukoplakiás esetek 6%-ában fejlődik ki carcinoma. — Foglalkozott Sugár László egyes szájgyulladások, így a gingivitis ulcerosa, stomatitis aphthosa, erythematodes, akut leukaemia megjelenési formáival, differenciál-diagnosztikai kérdéseivel és gyógyításának problémáival; ezenkívül a gyermekkori és öregkori szájbetegségek jellemző tulajdonságaival. Egerváry Géza 50 gombás szájfertőzéses esetéből 20-nál sikerrel alkalmazta a Ballagi-féle poíyvalens gombavaccinát. Bánóczy és Inovay a különböző fémfogművek által okozott elektromos potenciálkülönbségek hatását vizsgálták a szájnyálkahártyára. A fémek kicserélésére számos esetben meggyógyult az évek óta fennálló krónikus szájnyálkahártyagyulladás. 1300 mérés alapján megállapították, hogy az 50 mW feletti értékek károsak. Lelkes és Egerváry Sjögren-syndromás betegek vizsgálatával és kezelésében 20 betegnél sikeresen alkalmaztak borjúhypophisis transplantati ót. Fogágybetegségek. Sugár a fogágybetegségek gyakoriságát szűrővizsgálatok alapján határozta meg. Egységes adatfelvétel céljából az ún. parodontosis-indexet dolgozta ki. ínygyulladást 30 éves kor felett 50%-ban, fogágybetegséget 46-—60 éves korban 50%-ban talált. Sallay Kornélia a mezőgazdasági dolgozók 50%-ánál talált parodontopathiát. Nyálvizsgálatok. Sallay K. megállapította, hogy a glosodyniássok és különböző vegetatív funkciós zavarban szenvedők panaszainak közvetlen oka nyáluk csökkent viscositása, illetőleg annak alacsony mucintartalma. Kimutatta továbbá, hogy a) a nyálkallikrein az életkorral nő, fiatalok nyálában kb. fele annyi van, mint az idősebbekében ; b) a paradontosisos betegek nyálában a fiziológiásnak a többszöröse ; c) hogy a congenitalis vitiumban szenvedő cyanotikus egyéneknél szintén a fiziológiásnak többszöröse.
