Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1961-03-01 / 3. szám
68 ÁLGYAYNÉ GYÖRGY IZABELLA DR. Mi indíthatta meg a functionalis progeniát, mi okozta a nagy nyelvet s végül mi tartja fenn azt a folyamatot, amely a bal felső nagymetsző fokozatos megrövidüléséhez vezet ? 1. A functionalis progeniát gyermekkorban a túlburjánzott torokmandulák által megnehezített orrlégzés indíthatta meg. A torokmandulák nagyok voltak, s hogy könnyebben kapjon levegőt, mandibuláját a nyelvvel, nyelvgyökkel együtt előre helyezte. A nyelvcsúcs nekitámaszkodott a felső metszők labialis felszínének, s így segítette a mandibulát előre tartani. Ennek következtében a patiens kisgyermekkora óta előretartott mandibulával beszél. A functionalis progeniát, a mandibula előrehelyezkedése következtében megnagyobbodott nyelven kívül még rossz szokás is fenntartja. így cigarettázás közben ,,undorral” kifújt füst, amikor alsó állcsontját előre, felfelé viszi, s bizonyos ideig ebben a helyzetben is tartja. 2. A nagy nyelv sokak szerint veleszületett, de sokkal valószínűbb, hogy kialakulása elsősorban a csecsemőkori táplálkozás módjával függ össze. Az anamnézis szerint üvegből táplált csecsemő volt. Üvegből táplálásnál, a rossz gumiszívó következtében, gyakran pathológiás nyelésforma alakul ki. A normális nyelés megindulásakor, csecsemőnél a fogatlan állcsontok -— fronton az emlőbimbó vagy gumiszívó közbeiktatásával —, szorosan zárnak. A nyelv hegye a szájpadnak, illetőleg a megfelelő gumiszívó résznek, oldala pedig a felső állcsonttestnek, támaszkodik. A falat a nyelvhát és a szájpad között csúszik a garat felé. Rossz gumiszívónál, különösen ha hosszú és a torokba ér, a csecsemő kénytelen nyelve elülső részét alsó állcsontja és a gumiszívó közé helyezni, hogy szabályozza a tej túlságosan bő ömlését a száj vagy közvetlenül a garat üregbe. Ugyanez a helyzet áll fenn akkor is, ha túl könnyen és bőven csurog a tej az anyamellből. A felesleges tej oldalt kifolyik a csecsemő szájából, mert különben megfulladna. A csecsemő nyelve egészében és erősen megnagyobbodik, nemcsak a nyelvgyök, amely már születéstől kezdve is nagy. A nyelv abnormális elhelyezkedése nyelés közben természetesen később is megmarad, sőt igen sok esetben orthodontiai anomáliát, nyitott harapást okozhat és tarthat fenn (6. ábra). A nehezen vagy egyáltalában nem kezelhető rachitikus nyitott harapásoknál, a gyermekek megfigyelhetően pathológiás nyelők (7. ábra). A pathológiás nyelés enyhébb formájánál, ahol szintén nagy a nyelv, azt látjuk, hogy a nyelés megindulásakor nyelvét a fogrésekbe szorítja. Ez a tünet patiensemnél is jól megfigyelhető. A gyermekkorban fennállt megnehezített orrlégzés szintén hozzájárult a nyelv megnagyobbodásához. 3. A vertikális irányú fogvándorlás a következőképpen gondolható el. Négy év előtt kisfokú trauma érhette a bal felső nagymetszőt, amely átmenetileg meglazult. A trauma iránya nem mindig határozza meg a reakcióként fellépő elmozdulás irányát. Az elmozdulás, a fogat rendszeresen érő erőhatásokra, amelyek már nem pathológiásak, különböző irányú lehet. Ebben az esetben a nagymetsző fokozatos megrövidülését a szervezet saját izomereje indította meg és tartja fenn. A nyelés, amely étkezésen kívül nappal percenként kétszer történik, mindig a fogsorok centrális occlusiójából indul. Ezért napjában igen sokszor hátrafelé és felfelé viszi mandibuláját, amely mind nyugalmi helyzetében, mind beszéd közben, functionalisan progen helyezkedik. Mozgása közben a mandibula horizontalis és vertikális irányú nyomást fejt ki alsó fogaival a felsőkre. A horizontalis irányú erőkomponens, a metszőélek lekopásában mutatkozik. Ahol nyelvét az antagonista fogak
