Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1961-02-01 / 2. szám
BESZÉDZAVAROK 53 A distalia dentalis leginkább az ,,sz” hangzó hibás képzésében nyilvánul. Ezt nevezzük szigmatizmusnak. Ennek formái : a szigmatizmus interdentalis ; a szigmatizmus ad-dentalis (prognathia) ; a szigmatizmus palatinalis (erős prognathia) ; a szigmatizmus stridens (diastéma) ; a szigmatizmus lateralis (keresztharapás) ; a szigmatizmus lateroflexus (a nagymetsző hiánya). E felsorolásokból is láthatjuk, hogy a kiterjedt caries, a fogak hiánya és az orthodontiás anomáliák, milyen fontos szerepet játszanak a beszédhibák kialakulásában. Rehák szerint a beszédhibák 65%-át a korai tejfog extrakció okozza. Ezek megelőzésében nagy jelentőségűek a helyfenntartó készülékek. A száj pad elváltozásai okozta hangképzési zavar : a distalia palatinalis, a legközismertebb, legnagyobb jelentőségű, egyben a legkomolyabb beszédhibával járó defektus. A beszédhiba oka, hogy a száj- és orrüreg között kóros kommunikáció jön létre. Formái : az uvula bifida ; a nem záródott lágyszáj - pad, az uranoschisis. Ha a keményszáj pádon is defektus van uranopalatoschisisvől, ha pedig a fogmedernyúlványon is találunk hasadékot, úgy uranopalatognatoschisisvöl beszélünk. A szájpadhasadékoknál a beszédzavar magyarázata világos, az előbb ismertetett normális beszédmechanismus nem következhet be. Az orrüreg közlekedik a szájüreggel, alágyszájpadhasadék miatt az epipharynx elzárása a mezopharynxtól nem sikerülhet, az esetek legnagyobb részében (gnatoschisis) a fogak is rendszertelenül állnak, gyakori a metszők, illetve az egész praemaxilla korcs fejlődése. A beszédzavart ilyenkor orrhangú, gyakran egészen érthetetlen hangképzés jellemzi, neve : rhinolalia aperta. Mindezen fejlődési rendellenességek korrekciója műtéti-, illetve protetikus eljárással történik, gyakran a kettő kombinációjával. A műtét elvégzésének időpontját illetően, nem teljesen egységes az álláspont. Egyesek szerint 2—3 éves korban operáljunk, mások szerint jobb megvárni a 12—13 éves életkort, mert a műtét utáni hegesedések, zsugorodások, a növekvő állcsontok fejlődését gátolják : mikrognathiát, illetve relativ progéniát, fogtorlódást okozhatnak. A műtét időpontjáig obturatorokkal lehet próbálkozni, amit már 3—4 éves korban elkészíthetünk, ha a gyermek elég türelmes és a szülők intelligensek. A műtéti megoldásokról röviden csak annyit, hogy az bármilyen metodikával is történik, a cél: a tátongó rést, a kommunikációt megszüntetni a száj- és az orrüreg között. A keményszáj padi defektusok megoldására igen sok módszert dolgoztak ki (Axhausen, Brophy, Diffenbach, Ernst, Fergusson, Veau, Langenbeck, Wassmund ). A mai korszerű műtéti eljárás alapja is a Langenbeck-féle módszer. Sajnos gyakran nincs a műtétnek teljes sikere, mert feszes, rövid marad a lágyszájpad, vagy fistula marad vissza, és emiatt a beszédzavar nem sokat javul. Ilyenkor végezhetők el a különböző ún. pharyngoplasztikai eljárások. Schönborn—Rosenthal szerint a hátsó garatfalból képzett nyeles lebenyt a. lágyszájpádhoz varrják, és így egy beszűkítő lágyrész hidat nyernek. Réthi a nazális színezetű beszéd javítására az oldalsó garatfalon készít beszűkítő lebenyt. Nehéz feladat a sipoly-járat vagy maradék nyílás zárása, melyeket ma hengerlebenyes plasztikával lehet elérni. Ez fonáció szempontjából természe
