Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
KÖNYVISMERTETÉS 29 kai, rágási és kozmetikai szempontból. A részleges protézisek beosztásában felsorolja a lehetőségeket és az olvasóra bízza, hogy a protézisek tervezésében melyik osztályozást vegye alapul. A részleges protézis elhorgonyzása szintén nagy helyet kapott a könyvben, beleértve a legújabb Ney kapocsrendszer ismertetését is. Ebben a fejezetben került leírásra Kemény retenciós rendszere is. A parodontozis és mélyharapás protetikai kezelése, a fogpótlások okozta károsodások, sebészprotetikai eljárások felsorolása fejezi be a könyv leíró részét. Különös értéke a könyvnek a függelékként csatolt „vázlatos protetikai kronológia” és a „protetikai terminológia”. Ez utóbbiban megtalálhatja a fogorvos a protetika műnyelvének minden szavára vonatkozó magyarázatot. Az utóbbi években annyi új fogalom született a protetika terén is, hogy ezek kommentálására igen helyes volt a protetika tankönyvéhez külön fejezetet csatolni. így talán hamarabb is fognak ezek az új fogalmak polgárjogot nyerni szaknyelvünkben. Gondos tárgymutató fejezi be a könyvet. Az eddigiekből is kitűnik, hogy Molnár László könyve a protetika minden részletére kiterjed és nagyon hasznos tagja lesz a magyar fogászati irodalomnak. A Medicina könyvkiadó és a Kossuth nyomda a maguk részéről is mindent elkövettek, hogy a könyv kiállításával, nyomdatechnikájával, kötésével, szóval külsőségeivel is hangsúlyozzák a munka érdemes voltát. Varga István dr. Székely Sándor dr.: Az orvostudomány története. Budapest. Medicina. 1960. 272 1., 141 ábra. Ára : 46,70 Ft. Az orvostörténelem iránt mutatkozó fellendülő érdeklődés már régen hiányolt olyan művet, amely az egyetemes orvostörténelmet ismerteti. Szüksége van az ilyen könyvre az orvostanhallgatónak és az egészségügyi középkádernak egyaránt ; hivatástudatukat, hivatásszeretetüket és tudományos érdeklődésüket erősíti. A gyakorló orvost, a kutatót, a közegészségügyi szakembert sokszor segíti jelen problémáinak megoldásakor az orvostörténelemből levonható tanulság. A könyv az orvoslás történetét a társadalom történetének megfelelően ősközösség, rabszolgatartó társadalom, hűbériség, a kapitalizmus és szocializmus korára osztja fel. Minden fejezetben rámutat a termelés, a tudomány és technika fejlődésének és változásának hatására az orvoslásra. A mü jól áttekinthetően, világos stílusban, a hatalmas ismeretanyagot könnyedén, a történéseket jól megindokolva tárja elénk. A magyar orvostörténelem személyiségei nagyobb teret kapnak, mint az általános orvostörténelmi műben őket megilletné. Mégis helyes ez a szemlélet, mert kizárólagosan hazai használatra készült a mű és így természetes érdeklődést elégít ki. Míg a feudalizmus koráig a tárgyalás felosztási alapja időrendi és földrajzi, addig a kapitalizmus korától kezdve, a specialitásokra oszló orvostudomány történetét a különvált szakmák történelmi fejlődésének ismertetésével mutatja be. Az egyetemes történelmi müvek nagy problémája, hogy meddig vezessék a fonalukat, hol álljanak meg. Székely Sándor az orvostudomány történetét a legújabb kor adatait is ismertetve, mondhatni napjainkig vezeti. Kitér a szocialista társadalom orvostudományára, a Szovjetunió egészségügyére és a Pavlov-i nervizmusra is. A könyv egyik erőssége a sok jól kiválasztott ábra. A bő névmutató is hasznosan egészíti ki a könyvet. Huszár György dr. Romauld Sztélé : Herstellung kieierorthopädischer Apparate. VEB Verlag Volk und Gesundheit. Berlin 1960. 84 oldal, 174 ábra, műbőr kötésben, ára DM 13,70. A fogszabályozás tankönyvei leírják ugyan a különböző készülékeket, de a részletes technikai kivitelezés módszereivel nem ismertetik meg pontosan az olvasót. Valóságos hiányt pótol tehát Sztélé könyve, aki a fogszabályozási készülékeket előállító laboratórium szempontjából írja le —— sajnos kissé röviden — szinte minden készülék előállításának menetét. Kezdi a műszerek és eszközök ismertetésével, folytatja a modellkiöntés és lábazatkészítés módszereivel, majd rátér a fix apparátusok leírására. Ismerteti az Angle készüléket, a lingvál-íveket (Mershon, Simon, Korkhaus, Schwarz stb.) a lingválívek rögzítésére szolgáló zárak készítését és a különböző diastemazárókat, és hézagtartókat, a kivehető készülékek közül a Kingsley, Hawley lemezeket és a különböző aktív szájpadlemezeket. Természetesen leírja az aktív lemezek karmait, kapcsait, csavarjait, stb. is. Nagy helyet szentel az Andresen—Häupl készülékek leírásának, csodálatosképpen következetesen Häupel-nek írva Häupl nevét. Ettől a kis hibától eltekintve a könyvecske remélhetőleg sok sikerrel fogja szolgálni a fogszabályozás ügyét. Varga István dr.
