Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
26 BRUSZT PÁL DR. lyek 32,7%-ánál találtunk ínygyulladást, a férfiak és nők etekintetben alig különböznek egymástól. E középértéktől a tízéves csoportok átlagai sem térnek el lényegesen a 20—29 éves korcsoportot kivéve, melynél 46,3%-ban találtunk ínygyulladást. Csontpusztulással járó fogágy betegséget a vizsgáltak 28,1%-ánál találtunk, 36,8%-ban férfiaknál, 23,4%-ban nőknél. Feltűnő, hogy a férfiak között több az ép fogágyú személy, de több a csontpusztulással járó fogágymegbetegedésben szenvedők %-a is, míg az ínygyulladásos és a fogatlan személyek %-a ugyanakkora. Ebből talán szabad azt a következtetést levonnunk, hogy a csontpusztulással járó fogágybetegségek előidézésében nem a gingivitiseknek van a legnagyobb szerepe. A részleteket nézve a férfiak nagyobb részesedése a csontpusztulással járó fogágybetegségekben minden korcsoportban észlelhető. Különösen nagy a differencia a 40—49 éveseknél (62,5 : 28,7%), amelynek okát nem tudjuk megadni. A fogágybetegségek gyakoriságára vonatkozó hazai vizsgálatokat Sugár foglalta össze könyvében (11). A felsorolt adatok közül Sallay és Sugár adataival látszik célszerűnek a madarasi adatok összevetése. Részben mert a vizsgáltak korhatára hasonló, Sallay ugyancsak falusi lakosokat vizsgált, a Sugár által vizsgáltak száma pedig legjobban megközelíti a Madarason vizsgáltakét. Míg Sugár és Sallay egyöntetűen 9% fogatlant találtak, addig Madarason csak 2,9%-ot találtunk. Sallay 45%-os ép parodontiumú vizsgáltjaival szemben Madarason 36,3% ép fogágyú személy volt. Ezzel szemben feltűnő, hogy Sugár csak 8% ép fogágyú személyt talált, de ez érthető abból a körülményből, hogy Sugár vizsgáltjai édesipari dolgozók. Kevésbé tudjuk megmagyarázni azt a különbséget, hogy Sallay csak 10%, én pedig 32,7% ínygyulladásban szenvedőt találtam. összefoglalás E dolgozatomban egy alföldi község szelektálatlan felnőtt lakosságának fogszuvasodásáról és fogágybetegségeiről számolok be. Ezek közül a parodontium-betegségek felmérésének tulajdonítok nagyobb jelentőséget, minthogy ilyenekkel kisebb számmal rendelkezünk, mint fogszú morbiditási vizsgálatokkal. A vizsgált 665 személy közül 36,3%-nál találtunk ép parodontiumot, 32,7%-nál ínygyulladást és 28,1%-nál csontpusztulással járó fogágybetegséget. A vizsgáltak 2,9%-a volt teljesen fogatlan. Ezúton mondok köszönetét a vizsgálatokban résztvevő kartársaknak dr. Brezovszky Margitnak, dr. Frank Jánosnak, dr. Óvári Gézának és dr. Pekó Magdának. Irodalom 1. Bács-Kiskun megye legfontosabb stat. adatai. Kecskemét 1957. — 2. Bruszt P. : Nagybaracska lakosságának fogszuvasodása. — Népegészségügy 31, 233 (1950). — 3. Bruszt P. : New Data on the Caries Morbidity in the Population of Hungary. Acta Medica. Tomus XIV. Fasciculus 1. (1959). -— 4. Bruszt P. : Felsőszentiván felnőtt lakosságának fogszuvasodása, stb. Közlésre benyújtva. — 5. Magyarország vármegyéi és városai. Bácsbodrog vármegye. Monográfia Váll. V. 1909. — 6. Magyar Statisztikai Zsebkönyv XVII. évf. Közg. és jogi kiadó Bp. 1958. — 7. Magyar városok és községek statisztikai adatgyűjteménye. Közg. és jogi kiadó Bp. 1958. — 8. Sallay K.: A parodontosis gyakorisága három bodrogközi falu lakosságán. Fogorvosi Szemle 46, 169. 1953. — 9. Sugár L. : A fogszuvasodás és fogágybetegség gyakorisága édesipari dolgozókon. Népegészségügy. 35, 303. 1954. — 10. Sugár L. : A fogágybetegségek gyakoriságára vonatkozó vizsgálatok. Fogorvosi Szemle. 51, 398. 1958. Itt megtalálható a fogágybetegségek irodalmának részletes felsorolása. — 11. Sugár L. : Szájbetegségek. Medicina Kiadó Bp. 1959.
