Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
SZEGEDI FOGORVOSOK 5 222 ; 1893) cikke jelent meg Ueber die Zähne der Schulkinder címmel. A közlemény beszámol 1000 szegedi 6—12 éves iskolásgyermek fogazatáról. A vizsgálatokat az 1890—91 tanévben végezte, nagy gonddal és alapossággal. Mindig reggel 8—9 h között a tanító je&E5ESESESE5B5BSSSE* Unjffhvíiry l*éler helybeli fogorvos. (Lakik •. SítVlmayi-iér, uj mi rtisgltis town is iBSÄÄjvlHB© Az лпикрисш» Ufgpit vakító fehérré villogtatja a ív'gakai, Щ»Ща a ауа&йш _ tü*ííkbv«*n, illem' outiak Krakmiia-it gátolj», » aeáíöak bős H igt‘.s kelleiacs is> ad, a mímelt fogakat. — Ara <*«$' »telni* fwtiiera»»» **> Ur. .41 AVHS.EITIHÜ» NX4JVI1 am- csak a legbiztosabb a&msrv&iö szer« a fog- myhasisak, de biztosa» gydgyití* » taplds és meglaauh fogbs.st, töegvnssid а Мф fogakat, a»tb*plfct*» voltáaál fogva tségakaádlyozza a száj keUemotks. bűzös szagát Ь mist biztos gyógyszer, .láiaéTa«k tirveati a száj bázmmomd betegsygeiaéi. A«m «**.? **й|»ч*1и к lid l»r ». é. Tíb Kajdiatű BABCSAY KABÖLY gybgyszort. 6*. ábra. Unghvári-féle fogpor és szájvíz hirdetése (Szegedi Hiradó, 1882.) lenlétében, egy óra alatt legfeljebb 10—15 gyermek fogazatának adatait rögzítette az erre célra szerkesztett vizsgáló lapon. Eredményeit összefoglaló táblázatban nem és életkor szerint csoportosítva közli. Ebből leolvasható az átvizsgált tej- és maradékfogak száma, az egészséges és betegfogazatú gyermekek megoszlása. Gondja volt a fogváltásra is : kor és nem szerint rögzítette a metsző-, szem- és kisőrlőfogak váltását és az első- második nagyőrlő előtörését. Nem és életkor szerint közli a beteg tejmetszők, szemfogak és őrlők, valamint a maradó metszők, szemfogak, kisőrlők, első- és második őrlők számát. Kiterjed a figyelme az ún. anomáliákra. Ezek közé sorolja a nyitott harapást, a négerajkat (Mohrenmund), az aggastyánszájat (Greisenmund), a gennyező sipolyokat és a fogkövet. A fogászat ma nagyjelentőségű ágának a gyermek- és iskolafogászatnak kialakulását részben megelőzték, részben támogatták azok a tömegvizsgálatok, amelyek eredményei felhívták a figyelmet a fogak korai romlására. Az iskolafogászat egyik úttörője, az angol Fisher William iskolás gyermeken végzett rendszer vizsgálatairól 1885 és 1886-ban számolt be a Journ.of the Brit. Dent. Assoc.-ban. A dán származású Jessen 1880-ban Strassburgban iskolafogászati rendelést kezdeményez. Ottofy 1889-ben iskolásgyermekek 14 ezer fogáról közöl adatokat. A British Dent. Assoc, által kiküldött bizottság a 90-es évek legelején többízben beszámol nagyarányú, iskolásgyermekeken végzett vizsgálatairól. 1892-ben Pedley 1000 londoni, Fenchel 335 hamburgi gyermek fogazatának adatait ismertette. Ezekhez csatlakozik Unghvári is vizsgálatával és ezáltal világviszonylatban is egyike az elsőknek, aki az iskolásgyermekek fogazatának állapotával tudományos rendszerességével foglalkozik. Figyelmet érdemelnek vizsgálatának számszerű eredményei is és kézenfekvő a gondolat, hogy a 70 évvel ezelőtti adatokat mai vizsgálatok adataival összevessük. Az összehasonlításnak azonban egyik akadálya, hogy a vizsgálati eredmények rögzítésének, kifejezésének módszerei csak az utolsó két évtizedben lettek a MDF szám elfogadása után valamennyire egységessé. Unghvári és a mai vizsgálók néhány szempontja azonban azonos ; ezek minden további nélkül egybevethetők. Unghvári nem vette tekintetbe az elvesztett (M) és az akkor igen csekélyszámú tömött (F) fogakat. A mai vizsgálók szuvasnak (D) talált fogait azonban összehasonlíthatjuk némi fenntartással Unghvári adataival. Igen alkalmas az összehasonlítás céljára Tóth K., Főnyi S. és Moldovay F. : Szegedi ált. iskolás tanulók fogazata (Fogorvosi Szemle, 50, 96 ; 1957.) c.
