Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1961-04-01 / 4. szám

FOGSZUMORBIDITÁS 117 D és F index 3.97 adatoknak is (1), hogy az alsó 1, 2, 3, 4, 5, valamint a felső 3-as fogak mennyivel kisebb mértékben vesznek részt a szuvasodásban mint a többi fogak. Csupán az expozíciós idővel és a különböző elmeszesedési fokkal valamint fejlődési rend­ellenességgel ez nem magyarázható, hiszen ezek között vannak olyan fogak amelyek a megfelelő felsőkhöz viszo­nyítva alig valamivel rövidebb ideje törtek át. De ha a hetesekre visszonyít­­juk az áttörési időt, akkor ez még szem­betűnőbb. A molarisoknál, különösen a heteseknél igen sok a fissura kariesz, de a felső középső és oldalsó metszőknél alig akadt foramen coecum szuvasodás. Ez utóbbiaknál az approximalis kariesz a gyakori. Meg kell azonban jegyeznünk hogy a metszőkön kevesebb a foramen coecum, mint a molarisokon a fisszura, mégis nem magyarázható kielégítően a jelenség a fissurák fejlődési hibájá­val sem. Gondolni kell az egyes fogak egyéni érzékenységére és természetesen a nyál szerepére is. M = 0.88 0.98 1.23 1.38 1.68 - *£ cariesolló 16 К о 18 I у о к fogak egy személyre jutó átlaga D és F indexek 6. ábra 4. A fogászati ellátottság mértéke A 7. táblázaton feltüntettük a D és F fogakat korosztály és nem szerint, A fiúknál a 16 éveseket kivéve a D fogak indexe nagyobb, mint az F fogaké. A lányoknál fordított a hely­zet. A 15 éveseket kivéve a D fogak indexe kisebb, mint az F fogaké. A lányok foga­­zati gondozása tehát jobb, mint a fiúké. Az egész vizsgált cso­portra vonatkoztatott ka­­rieszollót és az iskolafogá­szati indexet (18) a 6. ábrán mutatjuk be. Az ábra sze­rint a fogazati gondozás öngének mondható, mert az olló szárai kereszteződ­nek. Ha azonban a két nagy csoportot, az állandó sze­gedieket és a távolabbi vi­dékieket hasonlítjuk össze "akkor kiderül, hogy Szege­den a D index 2,95, az F 4,17, míg a távolabbi vidé­kieknél a D 3,14, az F 2.97 (6. táblázat). E két nagy csoportra vonatkozó ka­­rieszolló alakulása a 7. áb­rán látható. A szegediek 5■ 5 Gyenge Jo У3 4-4 N^■"-0 3. ■з ~ ~ о 1=35 X4N> 1=1,43 2-2 Távolabbi vidéki Állandó szegedi 18 15 15 18 К о г о s z t á I у о к O----------О D I fogak egy személyre -O f ' iiifG» áfUn-ií jutó átlagai I = iskolafogászati index (elveszett tfiaradófogak egy személyre jutó átlaga) 7. ábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom