Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1961-04-01 / 4. szám
MŰFOGAK RÁGÓFELSZÍNE 107 E szempontból az akrilátok tulajdonságai a porcelán és a fémek mögött van ugyan, azonban a gyorsabb kopás, amíg az egyéni rágópályának megfelelő rágófelszín kialakul, előnyös [Molnár (20)]. A további kopás a kétoldali harapási egyensúly felbomlásának, a harapási magasság süllyedésének, a fogpótlásba be nem vont fogak túlterhelésének veszélyével járhat. Az olyan esetekben azonban, amikor a fogpótlást tartó alap környezetének védelme a fogpótlás egyik legfontosabb célja, az akrilát rágófelszínnel ellátott, az orvos által a híd sérülése nélkül könnyen eltávolítható és felújítható hidak alkalmazása előnyös [Kovács G. (14)]. Bizonyos időközönként, kéthárom évenként végzett akrilát rágófelszín rekonstrukciója kétségtelenül egyszerűbb feladat, a beteg számára is kisebb megterheléssel jár, mint a pótlást tartó fog, vagy a subperiostealis implantátum elvesztése és új fogpótlás elkészítése, vagy az alapzat körüli szövetek túlterheléséből származó panaszok elviselése. A kísérleti eredmények értékelhető módon bebizonyították, hogy a fogpótlásokat képező ötvözetek és anyagok fizikai tulajdonságainak ismeretéhez, bizonyos célra való felhasználásuk eldöntéséhez rezgéscsillapító hatásuk ismerete is szükséges. Megállapítható tehát, hogy a műfogak alakján kívül azok anyagának is jelentős biomechanikus hatása van. Mivel Axelsson (1., 2.) és munkatársai megállapították, hogy az akrilátok az elasztikus-viszkózus anyagok csoportjába tartoznak, a rezgéscsillapodást vizsgáló eljárás a tisztán elasztikus és az elasztikus-viszkózusos anyagok vizsgálatára és értékelésére is alkalmas. A parodontium teherviselő képességénél a beható erő időtartama az egyik tényező. Ennélfogva a rezgéscsillapító vizsgálatokkal nemcsak az alkalmazott anyagok tulajdonságainak új megismerési módszerét kaptuk meg, hanem a számszerű adatok összehasonlításának lehetőségével a pontosabb értékelés lehetőségét is. összefoglalás A szerző kísérleti rágófelszín próbatestekkel rezgéscsillapító vizsgálatokat végzett és megállapította, hogy az akrilát rágófelszín rezgéscsillapodási ideje közel 1/3-dal rövidebb, mint a porcelán vagy az arany és a rozsdamentes acél rezgéscsillapodási ideje. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a parodontium védelme szempontjából, bizonyos feltételek mellett, az akrilát rágófelszín alkalmazása jelentős előnyöket nyújt. A rezgéscsillapodást vizsgáló eljárás a fogpótlásul szolgáló anyagok értékeléséhez új lehetőséget ad. Irodalom 1. Axelsson B.—Lockowandt P. : Eindruckshärte und Elastizität. Odontologisk Revy, 1958. No. 1, 36—47. old. — 2. Axelsson B.—Thorsson A. L. : Indentation hardness and elasticity. Odontologisk Revy Vol. 9. 1958. No. 1. 25—35. old. — 3. Balogh К.—Adler P. : Die Überlastungslehre. Schw. Mo. f. Z. 1946. H. 7. — 4. Bosznay A. : Lengéstani alapismeretek. Felsőoktatási jegyzetkiadó Bp. 1954. — 5. Church H. H. : Mechanical vibrations. Wiley. New York. 1957. — 6. Földvári I. : Superiostealis implantatum protetikai vonatkozásai. Fogorvosi Szemle 1957. 5—6. sz. 157—162. old. — 7. Földvári I. : A rágónyomás és a subperiostealis implantatum csonkjainak helyzete. Fog. Szem. 1957. 9—12. sz. 272—274. — 8. Földvári I.—Huszár Cy. : A fogpótlás technológiája. Medicina. Bp. 1959. — 9. Gillemot L. : Metallográfia és anyagvizsgálat. Tankönyvkiadó Bp. 1957. 146—158. — 10. Huszár Gy. : A subperiostealis implantatum fémtani vonatkozásai Fog. Szem. 1957. 5—6. sz. 166—174. — 11. Huszár Gy. : Fogászati fémek és ötvözetek. Fog. Szem. 1958. 230—234. — 12. Kemény I. : Prothetische Probleme bei subperiostalen Metallimplantatum. Deutsche Zahn. M. u.
