Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1961-04-01 / 4. szám
102 KOVÁCS D. GÉZA DR Közlemény a Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogpótlásiam Klinikájáról (Megbízott tanszékvezető: Molnár László dr. egyetemi docens, az orvostudományok kandidátusa ) A műfogak rágófelszínének rezgéscsillapító hatása* írta: KOVÁCS D. GÉZA dr. A természetes fogakat körülvevő fogágy és a subperiostealis implantátumokat környező szövetek fokozott védelmére való törekvés megkívánja, hogy az általunk alkalmazott fogpótlástani anyagok értékelésénél a mechanikus megterhelésekkor keletkező rezgéseket továbbító és csillapító hatásaikat is figyelembe vegyük. A fogpótlások élettani működéséhez szükséges tényezők közül a fogágy szerepére Sugár (24) azt mondja, hogy a mechanikai megterhelésekkor keletkező káros nyomó erőket, erőtranszformátorként, húzó erőkké alakítja át. Leírja, hogy a parodontium épsége szempontjából a rágáson kívül történő fogérintkezések és ütközések jelentősége igen nagy. Az erő hatásáról Balogh és Adler (3) azt állapították meg, hogy a felületegységre jutó nyomó és húzó erők nagysága és azok iránya fontos. Morelli (21) a rágás közbeni idő és erő tényező egymáshoz való viszonyának analizálásakor azt találta, hogy az idő és a beható erő szorzata állandó. A műfogak rágófelszínének értékelésénél Molnár (17, 18, 19) a keménységi foknak és a vegyes keménységi fokkal bíró rágófelszínnek tulajdonít nagy szerepet. Ideálisnak a természetes fognak megfelelő keménységű és rugalmasságú fogpótlási anyagot tartaná. E cél megközelítésére fémből és akrilátból kombinált rágófelszínt ajánl. A fogászati anyagok keménységével Huszár (10, 11) és Axelsson—Thorsson (2) is foglalkoznak. A keménységi fok és a rugalmasság összefüggésének kísérleti vizsgálatával Axelsson és Lockowandt (1) foglalkoztak. Az utóbbiak megállapították, hogy az akrilátok az ún. viszkózus-elasztikus rendszerbe tartozóknak tekinthetők. Az akrilátok a mechanikus megterheléskor két alakváltozáson is átesnek ; az egyik az időtől független elasztikus deformáció (ideális rugalmasság), ilyenkor a mechanikus megterhelés megszűntekor az anyag az eredeti alakját azonnal visszaveszi, a másik az időtől függő viszkózus elváltozása, amikor a megterhelés után az anyag az eredeti alakját csak bizonyos idő elteltével tudja felvenni. Az anyagok felületi szerkezetének a rezgéscsillapításban való részvételével Kuznyecov (15) foglalkozott és a kristályfelületek rezgéscsillapító hatását felhasználta a keménységi fok meghatározására is. A részleges subperiostealis implantátumokra készülő fogpótlások mechanikai megterhelésnek megfigyelésekor megállapítottuk, hogy a subperiostealis implantátumokat körülvevő szövetek élettani működésére nagy hatással van a mechanikus megterhelésekből származó rezgéseknek. A műfogakat ért mechanikus megterhelést elemeire bontva megállapítható, hogy az különböző nagyságú és irányú ütésekből áll. Ezek hatására a rugalmasan rögzített fogon, vagy subperiostealis implantátumon egyszerűsített formájában kettő, összetett formában több ellentétes irányú rugalmas visszatérítő erő ébred, melyeknek hatására az eredeti helyzethez visszatérítő kényszermozgás, tehát csillapított rezgés keletkezik. Az egy ütésből származó kilengést követő rezgéseket az újabb ütések módosítják ugyan, de azok a behatás megszűnte után * A szegedi Árkövy Vándorgyűlésen, 1960. május 6-án elhangzott előadás alapján.
