Fogorvosi szemle, 1960 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1960-02-01 / 2. szám
46 NYŰL LAJOS DR. fogorvos elhatározását egyik vagy másik tejfog' megtartásának vagy extrák - ciójának kérdésében, a fogszabályozás megkezdési idejének megválasztásában, stb. E probléma megoldására két út lehetséges : az egyik ugyanazon személyek rendszeres, rövid időközönként (3—6 hónap) ismétlődő vizsgálata hosszú időn, lehetőleg a fogazat egész fejlődési periódusán át (longitudinális módszer), a másik különböző fejlődési időszakba eső fogak fejlettségi fokának egyszeri vizsgálata (keresztmetszet-vizsgálat) az eredmények korrelációs értékelésével. Tekintettel az ún. longitudinális vizsgálatok gyakorlati nehézségeire, mi jelenleg első próbálkozásunkban a második utat választottuk. Vizsgálati módszer és anyag Ezért mintegy 470 az általános iskola I. osztályába járó tanulón 1958. őszén röntgenképet készítettünk szokványos nagyságú, meg nem hajlított intraoralis filmre az állkapocs bal oldalán a már áttört első nagyőrlőről úgy, hogy ráessék a szomszédos második kisőrlő és második nagy őrlő csírája is. Az egységes beállítás szerint exponált, előhívott és fixált röntgenfilmeken végeztünk méréseket a felsorolt 3 fog fejlettségét illetően. Csak azokat a képeket értékeltük, amelyeken mindhárom fog képe oly éles volt, hogy a méréseket tizedmilliméter pontossággal végezhettük. Eme szigorú követelménynek a 470 kép közül 100-nál kevesebb felelt meg. Vizsgálati anyagunk tehát összesen ama 96 röntgenkép, amelyen pontosan tudtunk mérni. A rtg-vizsgálatnak minden a klinika iskolafogászati szakrendelésére beosztott I. osztályú tanulót alávetettünk, aki az osztály vizsgálatakor az iskolából nem hiányzott. Az értékelt filmek kiválasztása a kép élessége és mérhetősége alapján történt ; aránylag kis anyagunkat ezért szelektálatlannak tekinthetjük. Pontos mérések végzésére mikroszkópba szerelt noniuszt használtunk. Eme készülék összeállításában értékes segítséget kaptam dr. Vörösmarthy Dániel kartárstól, a Debreceni Szemklinika tanársegédjétől. A készüléket részletesen együttesen más helyen írjuk le. Számos mérés eredményei közül az alábbiakat értékeltük : 1. az első nagyőrlő (ЛТ,) disztális gyökércsúcsán a két lerajzolódott dentinfal közötti távolságot (a gyökércsúcs tágasságát) ; 2. az első nagyőrlő (M,) koronáján a zománc hosszát a rágófelszíntől a fog nyakáig mind a meziális, mind disztális oldalon ; 3. az első nagy őrlő (M,) teljes hosszát a korona rágófelszínétől a disztális gyökér disztális falának apikális végéig ; 4. a második kisőrlő (P2) koronáján a zománc hosszát a rágófelszíntől a fog nyakáig mind a meziális, mind a disztális felszínen ; valamint 5. a második nagy őrlő (M2) koronáján a zománc hosszát a rágófelszíntől a fog nyakáig mind a meziális, mind a disztális felszínen. Az első nagyőrlő disztális gyökércsúcsának méretei szerint csoportosítottuk a vizsgálati anyagot. Várakozásunk szerint az első nagy őrlő teljes hossza (3. méret) ezzel úgy függ össze, hogy annál nagyobb, minél szűkebb a gyökércsúcs. A 2., 4. és 5. méret jobb értékelhetősége kedvéért a meziális és disztális oldalon mért zománchosszat összegeztük. Az első nagyőrlő koronái fejlődése a rtg-filmek exponálása idején már régen befejeződött, tehát a „zománchossz” nyilván nem mutat összefüggést a disztális gyökércsúcs tágasságával. A második kis-, ill. nagyőrlő koronája ebben az életkorban még nem fejlődött ki teljesen, tehát a korona meziális és disztális zománcfalának hossza az elmeszesedés foka szerint változó lehet.
