Fogorvosi szemle, 1960 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1960-02-01 / 2. szám
40 KENDE JÁNOS DR. Д-р Я. В а ш в а р и : Применение в зубоврачебной практике стереоскопических рентгеновских снимков. Dr. J. Vasvári: Use of stereoscopic X-ray pictures in dentistry. Dr. J. Vasvári: Benützung stereoskopischer Röntgenbilder in der Zahnheilkunde. A Központi Stomatológiai Intézet közleménye Fogorvosi rögzített készülékek Irta : KENDE JÁNOS dr. Balogh, a Stomatológia tankönyve XIII. fejezetében azt írja, hogy „minden pótlás — akár tartósan a fogakhoz rögzített, akár kivehető — a szó eredeti értelmében protézis.” A protézis szó, eme eredeti értelme „valaminek a helyébe téve”. A. Hruska „Die inkorporierte mehrgliedrige Prothese” c. könyvében a protézis szó német értelmét „an die Stelle setzen” azonos szöveggel magyarázza. A nemzetközi szakirodalom szintén a protézis kifejezést használja fogművek elnevezésére. Véleményünk szerint azonban a protézis kifejezés csak a teljes foghiány megszüntetésére szolgáló készülék helyes fogalmi meghatározása és nem fedi a részleges foghiány esetén alkalmazandó, a fogakra szerelt készülékek szakszerű jellegét. A teljes foghiány nem patológiás állapot, hanem az élet megfelelő szakaszának biológiásan befejezett ténye, a szerv — az organum dentale — megszűnése. Az a készülék, amelyet ennek az elveszett szervnek a helyére applikálunk, az eredeti szerv formáját, alakját, színét utánozza és alkalmas arra, hogy segítségével az elvesztett szerv bizonyos funkciói elvégezhetők legyenek. Maga a készülék azonban passzív' jellegű szerkezet, amelynek szerepe kimerül a szervutánzásban. Nem gyógyászati segédeszköz, alkalmazása nem szolgálja sem kóros folyamatok megelőzését, sem valamely kóros állapot megjavítását. Nem gyógyít, csak a csonkítottságot csökkenti. Véleményünk szerint a fogpótló kivehető lemez felel meg a protézis fogalmának. Hasonló és feladataiban teljesen azonos protézis a műláb. Az a tény, hogy ennek a szerkezetnek — a lemezes teljes felső és alsó fogpótlásnak — az elkészítése csak biológiai és anatómiai tényezők figyelembe vételével történhetik, nem cáfolja a fenti megállapítást. A részleges foghiány — az öregedés involuciós szakaszától és traumáktól eltekintve — mindig kóros folyamatok következménye. Az ember fogait idő előtt K. (káriesz) vagy P. (parodontózis) miatt veszti el. Mindkét kórforma krónikus lefolyású és ha gyógyító tevékenységünk nem szolgáltat kellő védelmet, e kóros jelenségek a teljes foghiány bekövetkezéséig fejthetik ki hatásukat. A részleges foghiány megszüntetése elvileg mindig K. vagy P. terápia, mert helyesen alkalmazva nemcsak az alapártalom okozta hiányokat pótolja, hanem az alapártalommal szemben — a maradékfogazat — védelméül is szolgál. Vonatkozik ez különösen a P. következtében létrejött részleges foghiányokra, amelyek szakszerűen csak úgy pótolhatók, ha a hiányzó fogakat tartó szerkezet az összes maradékfogakat vagy a maradékfogak nagy részét is rögzíti, tehát az alapártalom további terjedésével szemben is kellő védelmet
