Fogorvosi szemle, 1960 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1960-05-01 / 5. szám
156 TÓTH PÁL DR. legalább olyan fontos, mint később a maradó fogaké, tekintve, hogy ebben az időben csak tejfogak látják el a rágás szerepét. Tehát minden fogat igyekszünk megtartani: egészségeset, beteget egyaránt. Az utóbbit igyekszünk úgy ellátni, hogy a rágási functiónak eleget tehessen. Legnagyobb nehézséget a tejmolárisok approximalis felszíneinek zsuvasodása jelenti. Megnyugtatóan ezt sehol nem oldották meg. A Stomatológiai Intézet gyermekrendelésein folynak jelenleg kísérletek ennek megoldására. Reméljük siker koronázza az ottani kiváló orvosgárda erőfeszítéseit. Jelenleg az alábbiakkal próbálkozhatunk : 1. tömés, 2. inlay, 3. gyűrűs tömés, 4. koronák, 5. csiszolás, 6. trepanálás, 7. extractio, 8. úgy hagyni. Sok lehetőség, de egyik sem megoldás. Maradó fogak kezelése a 6. évtől a 14. évig zajlik. A hatosok cariesének idejében történő megtömését az iskolafogászatoknak kellene elvégezni. Ennek előfeltétele, hogy egy gyermek évente legalább két ízben — ősszel és tavaszszal — kerüljön kezelésre. Mély cariest és sérült pulpát is iparkodunk ellátni. Az élő hatosnak fontos szerepe van a fogívben. Az elhalt, gangrenás, fertőzött hatosra már semmi szükség nincs, ezt helyesebb eltávolítani. A II. korcsoportban (6—10) a frontfogak romlása is előfordul. Ezek minden körülmények között megtartandók ! Az élő fogpulpát nyomásmentes kötéssel életben tarthatjuk mindaddig, amíg a foggyökér fejlődése ezt szükségessé teszi. Az elhalt pulpájú, fertőzött gyökércsatornájú frontfogakat megfelelő kezeléssel tünetmentesíteni, majd gyökértömni kell. Frontfogak kihúzásáról döntsön 2—3 orvosból álló konzílium. A gyermekkori konzerváló fogászat új tömőanyagot kívánna. Sem az amalgámok, sem a cementféleségek nem kielégítők. Önkötő akrilát, szilikát és kőcement nem tartozik a gyermekfogászati rendelő fogyóanyagai közé. IV. Szájsebészet a gyermekfogászatban főként mint fogsebészet szerepel. Sebészi beavatkozáskor érzésteleníteni kell. Tej fog extractióját belégzéses zsibbasztásban, maradó fog eltávolítását többnyire helyi érzéstelenítésben végezzük. Sokszor visszatérő kérdés : mikor húzzunk ki tej fogat ? Hármas szabállyal felelhetünk rá : 1. ha rágási akadályt képez és ezt másként nem szüntethetjük meg, 2. ha az egészséget komolyan veszélyeztető kóros folyamatot tart fent és azt másként nem tudjuk megoldani, 3. ha a fogváltás azt megkívánja. A húzás után is bent maradt tej foggyökér eltávolítása nem feltétlenül szükséges, szemben a maradófogak betört gyökereivel. Ez utóbbiakat vésés helyett inkább emelők vagy egyéb műszerek segítségével iparkodjunk eltávolítani. Véső és kalapács nem gyermekfogászati eszközök. A szájsebészet körébe tartozik a gyermekkori osteomyelitisek szerencsére ritka kórképe. A frontfogak területén fellépő osteomyelitis feltétlenül konzervatív módon, a szervezet védekező és gyógyító erőinek megsegítése mellett kezelendő. Frontfogak kihúzása még ilyenkor sem javallt. V. Traumatológiai ellátásra gyermekkorban gyakran kerül sor. Az állcsonttörés gyógyítása ez idő szerint nem iskolaorvosi feladat. A fogak traumás fracturáit minden gyermekfogorvosnak el kellene tudni látni. Főként a felső frontfogak sérülései gyakoriak. Ha a fog koronái részét három harmadra osztjuk, a középső és gingivális harmadot érintő töréseknél feltétlenül szakorvosi kezelést kell ajánlani. Ugyanez vonatkozik a gyökér, illetve alveolus töréseire is. Érdekes megfigyelni, hogy traumás behatásra vagy a fogkorona, vagy a gyökér sérül, együtt a kettő nem szokott előfordulni. A koronái fracturáknál fémgyűrüs nyomásmentes kötéssel életben tarthatjuk a sérült pulpát hónapokon át. A gyökéri sérülésnél egyszerű önkötő akrilát sínek segítik a gyógyulást. Kiesett fog reinplantációja a gyermekkorban sikerrel kecsegtet.
