Fogorvosi szemle, 1960 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1. szám

4

MIRISZLAY DR.—CHOLNOKY DR.—SZEKERES DR.

9. Korona gyűrű próbához, rézgyűrűk alkalmazása előtt, koronaelőkészítéshez a gingiva szélnél alkalmazva.

10. Új orthod. készülék első beillesztésénél.

11. Lenyomatvétel (orthodontias készülékhez).

12. A hányinger megelőzése Rtg. filmek szájba helyezésénél.

A felületi érzéstelenítő szert előállító gyárak pontosan megadják a szer qualitativ és quantitativ összetételét:

1. A Xylestesin-Spray-hen (55 ccm összmennyiségben) : lidocain 15% (ez a nyálkahártyát érzésteleníti) ; Cetyl-trimethyl ammoniumbromid 0,1% (antiseptikus szer) ; alkohol 45% (a lidocain oldó és vivő szere), Propylenglykol qu. s. (ez a hatószer oldódását segíti elő) és aroma.

2. Az angol Ana-Spray és a német Dolacain (Sprücaine) nagyjában hasonló összetételű felületi érzéstelenítő szerek. Főhatóanyaguk : a Bensocaine (aethylium aminobenzoicum) 11% (magyar synonima : „Norcain”), mely vízben rosszul oldódó szer, tehát tartós hatású (alkoholban 1 : 5 arányban oldódik). — Hydroxchloroquine sulf. 0,1% (chininszerű, bakterieid hatású szer) ; — p. butylaminobenzoyldipropyU amino'áthenol 2% (ez a helyi érzéstelenítő hatást fokozza). — Propylenglykol 30% (ami az oldódást a felületen elősegíti) ; — Oxybenzoicacid-methylaether 0,2% (fertőtlenítő szer). Ez utóbbi helyett a német készítményben Zincchlorid 0,5% van.

3. Az USA-ban és Kanadában használatos N-B-T Spray-bői nem kaptunk kísérleti anyagot, így nem próbálhattuk ki, és így véleményt sem mondhatunk róla. Tekintettel azonban arra, hogy főhatóanyaga a toxikus hatású Tetracaine (Aaepani-iSenzocaini-ÍFetracaine) így veszedelmesebbnek látszik- a gyakorlatban — a már felsorolt felületi érzéstelenítő szereknél.

Célunk a külföldön használatos felületi érzéstelenítő szerek gyakorlati kipróbálásával a gyermekpraxisban elsősorban az volt, — mert úgy véltük, hogy a gyermekfogászat három fő követelménye (gyors munka, steril és fájdalmatlan kezelés) közül az egyik követelményen még javíthatunk,— hogy oly területeket is érzésteleníthetünk, amelyeket eddig nem tudtunk érzésteleníteni, vagy ha igen úgy csak befecskendezéses módszerrel vagy általános érzéstelenítéssel. Célunk volt még az is, hogy kísérletes vizsgálataink kedvező eredményei kapcsán a magyar gyógyszergyártás részére egy feltétlenül szükséges és hasznos methodust, illetve érzéstelenítő szert tudjunk bevezetésre ajánlani. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Stomatológiai Klinikája feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a felnőtt és gyermekfogászati gyakorlat számára hasonló összetételű és hasonló hatóanyagokból álló felületi érzéstelenítő szerek gyártása és forgalombahozatala minél előbb megkezdődjék.

Az egy év alatt végzett beavatkozásaink száma:

1. Az injektiós tű beszúrása előtt, a fájdalom kiküszöbölésére....................... 204 eset

2. Kisebb sebészi beavatkozásoknál (incisió), fekélyek ecsetelése ............ 88 eset

3. Sines kezeléseknél és orthodontiás ligaturáknál ........................................... 38 eset

4. Tejfog és tejfoggyökér extractiójánál, excobleatiónál ................................ 188 eset

5. Depuráláshoz, inykezeléshez, stom. ulcerosánál, parodontosisnál............ 48 eset

6. Kisebb felületi cavitások alakításánál (tej-, maradófogak) ....................... 33 eset

7. Rézgyűrűk alkalmazása előtt, koronaelőkészítéshez, próbához .............. 18 eset

8. Lenyomatvétel (orthodontiás készülékhez) ....................................................... 12 eset

9. Hányinger megelőzése Röntgen filmek szájbahelyezésénél ......................... 41 eset

Az ismertetett újabb típusú érzéstelenítési eljárásnak — elsősorban a

gyermekfogászatban — azért tulajdonítunk különösen nagy jelentőséget, mert ennek bevezetésével nagymértékben szűkíthetjük az általános és befecs-