Fogorvosi szemle, 1960 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1960-03-01 / 3. szám
86 NYŰL DR. És KOCSÁR DR. 1958. januárjában a beteg újra jelentkezett ambulanciánkon, amikor is a kezében hozott egy a kioperálthoz hasonló felépítésű, de annál valamivel kisebb cystát, amelyet előző nap köpött ki és emelynek növekedéséről kb. két hónapja tud. Orvoshoz korábban azért nem fordult, mert ideje nem engedte és különösebb panaszt sem okozott a szájban lassan növő képlet. Vizsgálatkor a nyelvgyök jobb oldaláról a nyálkahártya elemelhető, rajta 2—2,5 cm-es rés látható. A cysta bennék nativ mikroszkópos vizsgálatának eredménye és a szöveti kép is az előzőhöz hasonló volt, természetesen az utóbbin az elhalás jelei is mutatkoztak. Betegünknél ismét elvégeztük a fent leírt laboratóriumi, röntgen, bőrérzékenységi próbát és sorozatos székletvizsgálatot azonos eredménnyel. Újabb recidivát az eltelt 1,5 év alatt nem észleltünk. Megbeszélés Esetünkben a bélcsatornába került echinococcus granulosus petéiből az emésztőnedvek hatására szabaddá vált és a vérpályába jutott oncosphaerák egyike a nyelvgyök kapilláris hálózatában megakadt és ebből fejlődött ki az első kioperált tömlő. A száj üregbe spontán kilökődött második tömlő keletkezésére több lehetőség van : vagy az első tömlőt létrehozó ébrénnyel egyidőben egy másik is megtelepedett, ez azonban csak igen lassan, esetleg jóval később indult fejlődésnek ; vagy pedig az elsődleges hólyag megrepedt és a belőle szabaddá vált csíra a szomszédságban megtelepedett és pár év múlva növekedni kezdett, illetve a tömlőfalból kisarjadt és levált exogen leányhólyagból fejlődhetett ki. Valószínűnek tűnik azonban, hogy az anamnézis negatív volta ellenére a második hólyag pathogenezisáben reinfekció szerepel, amelynek kapcsán az echinococcus csíra véletlenül, vagy mint „locus minoris resistentiae”-én, amit esetleg az első tömlő teremtett meg — újra a nyelvben telepedett meg és a nyelvizomzat erőteljes mozgására a nyálkahártyát átszakítva a száj üregbe került. Összefoglalás A nyelvgyökben észlelt „recidiváló” echinococcus tömlő esetét ismertettük, melyről közleményt az eddigi, számunkra hozzáférhető irodalomban nem találtunk. Az első tojásnyi tömlőt kioperáltuk, a második — amely véleményünk szerint reinfekció eredménye — négy évvel később spontán kilökődött a szájüregbe. A hólyagok echinococcus voltát mikroszkóposán és bőrpróbával igazoltuk. Irodalom Fiebiger, J. : Tierische Parasiten. Urban & Schwarzenberg, Wien, 1947. 202 lap. — Oentil, F. and Conde, J. : Some rare localisations of hydatic cyst. CUn. contemp. (Lisboa) 1951. 243—358. lap. — Kaiserling, C. : Tierische Parasiten, Henke, F. und О. Lubarsch: Handbuch der speziellen pathologischen Anatomie und Histologie. Springer, Berlin, 1928. IV/2. kötet, 58—59 lap. — Kaufmann, E. : Lehrbuch der pathologischen Anatomie. De Gruyter 1956. 858 lap. — Kotlán S. : Parasitologia. M Orsz. Állatorv. E., Budapest, 1944. 181 lap. — Lovrekovich I., Tomcsik J. és L6- rincz F. : Bakteriológiai, Immunitástan, Parazitologia. M. О. К. T., Budapest, 1935. 515 lap. Д-р Л. H ю л и д-р Л. К о ч а р : Эхинококк ротовой полести. Dr. L. Nyul & Dr. L. Kocsár: Echinococcus of the mouth. Dr. L. Nyul & Dr. L. Kocsár: Echinococcus der Mundhöhle.
