Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-05-01 / 5. szám
150 DR. CSIBA ÁRPÁD 6. ábra. Műtét utáni állapot congenitalis paramedian sipolyok keletkezésében nem látjuk Stieda véleményét helytállónak, mert tudomásunk szerint nincsenek oldalsó barázdák, amint ezt Hochstetter vizsgálatai is bizonyítják. legvalószínűbb Oberst feltevése, aki e tömlő keletkezését a dermoid cysták keletkezéséhez hasonlítja. Véleménye szerint itt is ektodermális redő képződik, de elzáródás és lefűződés nélkül. Az irodalmi adatok szerint veleszületett rendellenesség, amelynek családi előfordulása öröklődésre utal. Az e fajta vizsgálatok családkutatás alapján történnek. A családkutatás azt a szerepet tölti be az emberi örökléstanban, amelyet a tervszerű keresztezési kísérlet betölt a zoológiában és a botanikában. A rendellenességek öröklődésének kimutatása azért nem könnyű, mert létrejöttében a kóros génkészleten kívül környezethatások is beleszólhatnak (elősegíthetik, vagy elnyomhatják), és ismeretlen okokból új öröklési forma, tehát új genotípus is felléphet (mutáció jelensége). A családkutatások során számos szerző arra a megállapításra jutott, hogy az arc fejlődési rendellenességei dominánsan, de rendszertelenül öröklődnek. A rendellenességek tehát jelentkezhetnek nemzedékről nemzedékre, egyidőben vagy egymástól függetlenül, különböző helyen és különböző mértékben. Megjelenésük attól függ, hogy azonos génkészletüknek expresszív, specifikus vagy penetráns tulajdonsága miként viselkedik a környezethatásokkal szemben. Esetünk terápiás lehetőségei az excisio, diatermiás koaguláció és az elektrokaustika volt. Megoldásnak az excisiót választottuk. 4%-os novocainnal történt helyi érzéstelenítés után, a műtétet gombos szondának a járatokba való bevezetése előzte meg, amely műtét közben útmutatóul szolgált. Mindkét oldali ajaksipolyt a behúzódott nyálkahártya résszel és kötőszövetes környezetével együtt orsó alakú metszéssel irtottuk ki. A sipolyok maradéktalan eltávolítását megkönnyítette az érzéstelenítő oldat vérzéscsillapító és szövetduzzasztó hatása. A keletkező szövethiányt két oldalról hozott zsírszövettel töltöttük ki. A nyálkahártyát selyem-öltésekkel per primam egyesítettük. A gondos sebszél - egyeztetés lehetővé tette, hogy a műtét helyén jelentkező hegszövet alig észrevehető (6. ábra). Varrateltávolítás a negyedik napon történt. Irodalom Ferner, G. : Angeborene Oberlippen-fistel. Arch. f. Kiin. Chir. 46, 35, 1893. — Stieda, Á. : Die angeborenen Fisteln der Unterlippe und ihre Entstehung, Arch, f. Klin. Chir. 79, 293, 1906. — Hilgenreiner, H. : Die angeborene Fisteln u. Schleimhauttasche der Unterlippe. Deutsche Ztschr. f. Chir. 188, 274, 1924. —■ Müller. D. : Über den Erbgang und die Genese der angeborenen Unterkieferfistel. D. D. Z. 4, 311, 1949. — Kurt H. Thoma : Congenital Pits and Fistulas of the Lips. Oral Surg. Med. Pat. 935. 5. 1954. A p п а д Ч и 6 a : Врождённые двусторонние свищи губ. Dr. Á. Csiba: Congenital bilateral lipfistle. Dr. Á. Csiba: Angeborene beiderseitige Lippenfistel.
