Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-04-01 / 4. szám
APHTHOSIS 113 denütt hegesedés nélkül gyógyultak, a látási és vizelési panaszok megszűntek, a vérkép, vérsejtsüllyedés normalizálódott. 1957. III. 16-án gyógyultan elbocsátottuk. A magyar fogorvosi irodalomban Szodoray (1), Radványi (2), Berényi (3) közölnek hasonló tünetcsoporttal járó kóreseteket. Ez a kórkép, melynek legfőbb jellemzői a hármas tünetcsoport, vagyis a szájban, látószerven, genitaliákon fellépő gyulladásos elváltozások, aphthákkal, erosiókkal járó jelenségek, azonkívül a recidivára való hajlam, az irodalomban más és más név alatt kerül közlésre. Baeder (4) dermatostomatitis, mások (3, 5, 6) ectodermosis erosiva pluriorificialis, míg ismét mások (7, 8) Stevens—./o/mscm-syndroma néven írnak hasonló tünetekkel járó betegségekről. Vannak szerzők, akik ezen kórképet azonosnak tartják az erythema exsudativum multiforméval. így pl. Koller (9) típusos hármas tünettel járó 3 esetét eryth. exsud. multiforme bullosum elnevezés alatt közli. Melczer (10) a két kórkép különbözőségének vagy azonosságának eldöntését csak az eryth. exsud. multiforme aethyologiájának tisztázásakor tartja lehetségesnek. Behcet (11, 12, 13) 1937—40-ben „Triple symptom complex” néven külön kórképként írja le azokat a hármas tünetcsoporttal járó kóreseteket, ahol a szemtünetként fellépő, ismétlődő retinitis, iridocyclitis gyakran vaksághoz vezet. Ezen utóbbi körülmény fontosságát más szerzők is kihangsúlyozzák (14, 15, 16, 17). Elterjedt az a szemlélet is, ami szerint ezen különböző elnevezés alatt leírt, hasonló tünetcsoporttal járó esetek azonos kórformának tekintendők s Melczer (10) elnevezésükre aphthosis gyűjtőnevet ajánlja. Hogy ezen hasonló tünetcsoporttal járó kóresetek hovátartozásának kérdésében az irodalomban nincs egységes felfogás, annak nagy részben az az oka, hogy az aethyologia nem tisztázott. Legtöbb szerző a vírust tartja kórokozónak. Behcet által közölt betegeknél Braunnak (11, 12, 13), azonkívül Melczer - nek (7, 10), Szodoraynak (1), Haenschnek (18) sikerült Giemsa- és Herzbergféle viktoriakék festéssel vírusnak megfelelő elemi testeket kimutatni, de a virus izolálása nem sikerült. Sezernek 1953-ban sikerült 3 esetben a vírust tojás allantoisra, nyúl- és egéragyra is átvinni (15, 16). Egyes szerzők lehetségesnek tartják a herpes simplex vírussal való azonosságot, vagy ezen vírussal való szoros összefüggést (1, 7, 18, 19). Gyógyszeres kiütés is járhat hasonló tünetekkel, ahol az allergia játsza a főszerepet. így pl. Rajka (5) barbamid szedésg után fellépő ectodermosis erosiva pluriorificialis esetet ír le, Pastinszky (20) Reiter kórnak minősített eseteit bacillaris bélfertőzés utáni allergiás reactiónak tartja. Az általunk bemutatott esettel kapcsolatban, mint általában minden hasonló kóresetnél, elkülönítő kórismeként szóba jöhet pemphigus, továbbá herpes simplex, ill. stomatitis herpetica, száj- és körömfájás. Ezektől azonban az eruptiók sajátos localisatiója és megjelenési formája, a kórlefolyás, a száj- és körömfájásra jellemző anamnesztikus adatok hiánya, valamint az állatoltások negatív volta alapján az elkülönítés könnyen lehetséges. A gyógyszeres allergia lehetősége is kizárható, mivel betegünk betegségét megelőzően semmiféle gyógyszert nem szedett. Ami a gyógykezelést illeti, szerzők közül egyesek (3, 8, 15, 21) jó eredményt észleltek antibiotikumok —- főleg aureomycin — és cortison alkalmazására, mások szerint (16, 17, 18) ezen gyógyszerekkel sem lehet a recidivák felléptét megakadályozni, vagy a Grosz (14) által „endocularis” alaknak nevezett eseteknél a vakság bekövetkeztét meggátolni. Esetünkben nem foglalhatunk állást a cortison hatásossága mellett, mivel a cortison therapiát
