Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-03-01 / 3. szám
IDEGENTESTEK 81 a nagytömegűek pedig (híd, protézis) félrenyelés, benyomás útján jutnak a légutakba. Л gégébe jutott idegentestek közül a kicsiny tárgyak többnyire megakadnak a reflexesen záródó hangszalagokon és a bekövetkező köhögésre vagy hányásra igen nagy erővel rendszerint kilökődnek, mint a légpuska lövedéke és ezért, ha a gége nem sérült meg, a kóros következmények elmaradnak. A Szövetség utcai polyklinika fogászatán fiatal leány aspirált kihúzott fogat A fuldokló beteget hónaljnál fogva felemelték, ezt következőleg a kilégzés olyan erővel lökte ki a hangszalagokon fennakadt fogat, hogy az a műtőszékkel szemben levő ablaküveget, aminek neki lódult, megrepesztette. (Detre szóbeli közlése.) Más a helyzet, ha az idegentest beékelődik, vagy a nyálkahártyába befúródik. Az ilyen idegentest által okozott sérülés továbbmenő fejleménye a helyi gyulladás, oedéma, porcgyulladás, porcelhalás, nyaki phlegmone, tályog, mindmegannyi életveszélyes komplikáció. Viszont kicsi, kerek, sima idegentestek hosszú ideig tünetmentesek maradhatnak a Morgagni tasakokban (fogkefe sörtéje). A kórelőzmény és a kórtünetek közül a hirtelen fellépő fuldoklási és görcsös köhögési roham rendszerint biztos alapokat nyújt a helyes diagnózishoz. A gégébe jutott idegentestet minél hamarabb el kell távolítani. Életveszélynél meg kell kísérelni az ujjal való kimozdítást. Ha ez nem vezet eredményre, légcsőmetszést kell végezni (igen fontos a gyors elhatározása). Kiváló eszköz az Alföldy-féle készülék, amely sterilen tartalmazza a conicotomiához, illetőleg a tracheotomiához szükséges összes kellékeket.) Saját esetünkben H. E. 16 éves leány a XIV. kér. Tanács Május 1. úti szakorvosi rendelőintézete II. sz. fogászatán kérte fogbéllobos jobb felső 5 fogainak eltávolítását, amely fogíven belül a szájpadon helyezkedett el (entrópia). A helyiérzéstelenítésben megkísérelt extrakció normál fogóval nem sikerült. Az eltávolítás tehát Bein emelővel történt. A jobb felső 6 fogon megtámasztott emelővel végzett közepes feszítésre a fog a szájba repült, ezt a beteg aspirálta, amit fuldoklása, görcsös köhögése jelzett. Ujjal történt eltávolítási kísérlet után a fuldoklás megszűnt, de a fogat nem lehetett megtalálni, csak a következő napi Röntgenfelvétel mutatta ki a béltraktusban. Az aspirált és kimozdított fog tehát végül is az oesophagusba került. Ila az idegentest a hangrésen keresztül a légcsőbe jut, rendszerint annak egyenes folytatását képező jobb főhörgőbe akad meg. A légcsőbe, hörgőkbe jutott idegentestek az enyhe légszomjtól az azonnal bekövetkező fulladásig változó súlyos tüneteket okozhatnak. Igen fontos tudni, hogy ha az idegentest nem okozza a légutak teljes elzáródását, vagy nem indít el valamely heveny, folyamatot, a kezdeti heves tüneteket hónapokig, sőt évekig tartó viszonylagos nyugalmi állapot követheti. Az elhanyagolt, vagy nem diagnostizált idegentestek azonban a hörgőrendszerben idővel súlyos, esetleg halálos következményekkel járhatnak (tüdőgyulladás, tüdőtályog stb.). Az idejében alkalmazott szakszerű beavatkozás pedig (extraktió per bronchoscopiam, antibioticum) teljes gyógyulást eredményezhet. Ezért is szabálynak kell tekintenünk, hogy az aspirátiora gyanús beteget, ha tünetmentes is, intézetbe kell küldenünk. Az anamnezis, a klinikai észlelés és a Röntgen tisztázza a kórképet. Ha az idegentest Röntgen árnyékot nem is ad, értékes az úgynevezett Holzknecht-féle Rtg. tünet (a Rtg. középárnyék belégzésekor az elzárt, vagy levegővel rosszul telődő tüdő felé tér ki) Ez akkor észlelhető, ha az idegentest főbronchust, vagy lebenybronchust zár el. Ha az idegentestek a nyelőcsőbe jutnak, a kóros következmények elsősorban az idegentest nagyságától, tompaságától, vagy hegyességétől függe-
