Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-02-01 / 2. szám
ISKOLAFOGORVOS 47 3. táblázat Dr. Bogdándy Irma közlése 280 középiskolás fővizsgálatáról Negatív lelet .................................................. 52 tanuló 20% Sürgősen ellátni................................................ 75 tanuló 30% Kevéssé sürgős ............................................. 125 tanuló 40% Magánorvoshoz jár ............................................................. 10% Feltűnő, hogy táblázatunk szerint azon diákok lelete, akik az általános iskolában iskolafogászati kezelésben részesültek rosszabb, mert MDF. indexük 6,73, míg azoknál akik nem jártak iskolafogászatra, a MDF. index : 3,92. Ezek általában azok, akik falun nevelődtek és konstitutiójuk is rosszabb. Nagyon érdekes, hogy az iskolaorvossal történt összehasonlító kiértékelésünknél is, a faluról származó tanulók gyengébb konstitutiójú, de jobb fogú fiúk voltak. Ennek magyarázatát talán a falusaik keményebb konsistentiájú táplálékában, és a kevesebb cukorka fogyasztásban véljük feltételezni. A kontroll röntgen vizsgálatok azt igazolták, hogy a leggondosabb klinikaimakroszkópos vizsgálattal szemben kb. 50%-kal több a rejtett caries. A szekunder caries is háromszorosa a makroszkopósan megállapítottnak. Az alsó bölcsességfogak helyzetének Rtg. vizsgálata érdekes eredményeket adott : 312 fog közül 44%-ban állt egyenes helyzetben, 36% dőlt helyzetben és 20%-ban teljesen hiányzott az alsó 8-as, amit az alsó állcsont regressiójának tulajdoníthatunk. Megállapíthattuk azt is, hogy ugyanazon egyénnél a két alsó bölcsességfog állása nem mindig azonos, továbbá azt is, hogy a fejforma, a szabályos fogív és a bölcsességfog elhelyezkedése között nem volt összefüggés megállapítható. Vizsgálati eredményeink azt a már sokszor hangoztatott és bizonyított szükségszerűséget igazolják, hogy az általános iskolás gyermek szisztémás fogkezelése csak úgy lehet célravezető és az eredmények csak úgy tarthatók meg, ha azt lefelé az óvodáskorúak s felfelé a középiskolások rendszeres fogászati vizsgálata, és kezelése felé kiszélesítjük, ill. kiterjesztjük, aminek részben anyagi, részben szakorvosi számbeli szaporítás a feltétele. Hogy a középiskolás tanulók fogainak elhanyagolása milyen károsodásokhoz vezet, azt olyankor tapasztaljuk, mikor klinikánkon az egyetemi és főiskolai hallgatók fogászati vizsgálatát és kezelését végezzük. A 14—18 éveseknél a rendszeres fogászati kezelés hiánya később horribilis orvosi pluszmunkát jelent, az egyén részére pótolhatatlan károsodást és az SZTK részére nagy anyagi megterhelést. Vizsgálatainkat kiterjesztettük a rendszeres szájápolás megállapítására is. Sajnos a szóbeli közlések és a talált leletek legtöbbször nem fedték egymást. A diákok szégyelték bevallani, hogy „rendszeresen” nem végeznek szájápolást. Vizsgálati eredményeinket, — minden egyes tanulóra vonatkoztatva — egyénenként megbeszéltük, összehasonlítottuk és kiértékeltük az iskolaorvossal, aki minden diákját 4 éven át rendszeresen vizsgálta, figyelte és kitűnően ismeri : A csontrendszer fejlődési rendellenességei, a belső secretios mirigyek dysfunkciója, a constitutio és a habitus nem mutattak olyan szoros és megállapítható összefüggést az egyén felépítése, átvészelt betegségei stb.sa fogazat fejlődése, ellenálló készsége között, amiből biztos következtetést vonhattunk volna le bizonyos jelenségek helyes kiértékelésére. A gyermekkori konstitutiós betegségek nyomai ebben a korban már mind teljesen eltűntek és talán csak a
