Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-11-01 / 11. szám
KAROLYI MÓR 327 másodlagos jelenségnek, Landgraf elsődlegesnek tartja. Landgraf ellenvéleményének röviden történt megemlítését sérelmesnek tartotta és ezért az Ö. U. V f. Zhk.-be, terjedelmes cikket ír. Kifogásolja a magyar stomatológus bizottság összetételét, valamint az ő ellentétes álláspontjának elégtelen módon való közlését. Landgraf érzi, hogy a Károlyi által felállított tételek két részre oszthatók. Az egyik a fogágy betegség okának új elmélete : a túlterhelés tana és a másik, új gyógykezelési mód : a becsiszolás és a nyugalomba helyezés. Landgraf igyekszik az elméletet telj es mértékben cáfolni minden gyenge pontját kiaknázza ; a mester és a tanítványok valóságos és vélt ellentmondásai sem kerülik el figyelmét. Az új gyógymódot, annak eredményeit közvetve tudja azonban csak támadni mondván, ha helytelen az elmélet, akkor téves az erre épített gyógymód is. Kétségbe vonja az éjszakai összeszorítás jelentőségét, a túlterhelés mechanizmusát, az életkorral növekedő szövet rigiditás kórokozó hatását. Landgraf közleményére Péter József válaszol „Entgegnung auf Dr. Landgrafs Kritik” címen. Élesen kifogásolja, hogy Landgraf csak egy, a Károlyi elvek alapján kezelt, beteget látott, és ennek alapján mond ítéletet. Landgraf nem ment el szó nélkül Péter visszavágása mellett és válaszát egy magyar szaklapban írja meg. 1906- ban alakul meg a Magyar Fogorvosok Egyesülete, az új egyesülés Magyar Fogorvosok Lapja címmel másfél évig megjelenő lapot indít. Az új lapot és egyesülést a budapesti egyetemi fogászati klinikával és annak tagjaival különböző okoknál fogva szemben álló fogorvosok hozták létre. így az elnök Antal János magántanár, az Irgalmas Rend budai kórházának fogorvosfőorvosa volt, a tagok jó része, az akkoriban elhunyt, Iszlai József profeszszor volt tanszemélyzete, tanítványai és barátai. E lap készséggel adott helyet az Arkövy-klinika álláspontját támadó „További ellenvetések az artikulációs elmélet ellen Pyorrhoea alveolarisnál” című éles, sok helyütt személyi síkra terelt közleménynek 1907- ben Verein Wiener Zahnärzte sorozatosan, több ülésen keresztül foglalkozott a Károlyi-elmélettel. Az első előadó Kreisler dr. bécsi fogorvos, élesen, mondhatni gorombán támadja Károlyi felfogását és gyógymódját. Legkisebb engedményt sem tesz vele szemben, minden állítását cáfolni próbálja és elveti. A támadása meglehetősen váratlanul érte Károlyit, mert Kreisler jó ismerőse, kurzistája, mondhatni barátja volt. A következő ülés előadója Matfuss dr. bizonyos mértékig Károlyi mellé áll. Ezen az ülésen Károlyi is felszólal. Ez az utolsó, hosszabb és lényegesebb szereplése elméletének ismertetése körül. A felszólalás pontos szövege 2% oldal terjedelemben (Ö. U. V. f. Zhk.-ban 7, 174—178, 1907) megtalálható az ülésről szóló tudósításban. Károlyi felszólalása világos, logikus, fordulatos és szellemes, néhol erélyes, de sehol sem bántó. Vázolja a diagnosztikájának módszereit, elméletének alapgondolatát és gyógymódját. Lényeges újat nem mond, a hangsúly a támadás kivédésén volt. A bécsi megtámadtatása után az első világháború végéig elcsöndesedik a túlterhelés tana körüli vita. A húszas évek legelején a Károlyi-elméletnek új hívei és új ellenfelei lépnek porondra. Érdekes játéka az életnek, hogy Károlyinak, a külföldön élő magyar származású fogorvosnak nemcsak hívei, hanem támadói között milyen sok a magyar. „Senki sem próféta hazájában” mondás ugyan nem áll Károlyivá, mert először a magyar fogorvos kar ismerte el hivatalosan elméletét. Az első világháború utáni ellenfelei közül az első Bodó József volt, aki egy német szaklapban éles támadást indított ellene. Bodó József magyar származású, közös hadseregbeli katonaorvos, később olmützi
