Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
A CSÜCSÖKLEJTÖK 19 Nézetem szerint a rombuszok szögének nagysága a sagittalis csipkézettség kialakulásában döntő jelentőségű. Véleményem szerint a szabályos külső csücsökvonal egyrészt a záróharapásnál fellépő erők egyensúlyának biztosítéka, másrészt a mandibula mozgásainak egyik vezérlő eleme. Szabályos sagittalis relief majdnem annyira determinálja az artikulációs elmozdulásokat, miként a vasúti sín meghatározza a vonat pályáját. Köztudomású hogy minden egyes nyelőmozgás alkalmával a fogsorok érintkezésbe jutnak és ilyenkor a mandibula meglehetősen nagy erővel nyomul a maxillához. A rágás mechanizmusának röntgenkinematoszkópiával történő vizsgálata során kitűnt, hogy rosszul ülő teljes felső protézist viselő egyének nyelőmozgás közben műfogsorukat nyelvükkel a szájpadláshoz szorítják, hogy legalább valamelyest rögzítsék. A mandibula biztos támasztékot azonban csak úgy nyerhet, ha csücsökkel bíró fogak legnagyobb kiterjedésükben találkoznak. Mindehhez szabályos külső csücsökvonal szükséges. Valahányszor a sagittalis csipképzettség megtörik azaz, a két szomszédos oldalfog lejtői nem 110° alatt találkoznak, mindig lesznek idő előtt érintkező fogpárok, melyek záróharapásos helyzetben túlterhelődnek, sőt a mandibulát excentrikus occlusióba kényszerítik. A sagittalis relief egyenetlensége azonkívül a mandibula szabad intermediér elmozdulásainak is akadálya szokott lenni. Felvetődik ezekután a kérdés, hogy a fogak csöcsökmagassága hogyan befolyásolja a csücsöklejtők szögét? Tekintettel arra, hogy a szögek nagysága független a szögszárak hosszától, ezért a csücsöklejtők szöge nem változik, akár alacsonyabb, akár magasabb csücskű fogak találkoznak, feltéve, hogy a csücsköket három egybevágó 110°-os és 70°-os rombusz alkotja. Ezt könnyen beláthatjuk, ha papírosból kivágunk magunknak három ilyen rombuszt és széleikkel egyik 110°-os szögük mentén összeragasztjuk. Ezzel szemben a csücsöklejtők szögének értéke azonnal megváltozik, mihelyst egyetlen egy fog akár sagittalis irányban eldől, vagy pedig hossztengelye körül elfordul. 2. ábra. A csücsöklejtők szöge anatómiailag korrekt occlusio esetén Láthatjuk mindebből, hogy a sagittalis relief szabálytalanságát már egyetlen egy fognak csekély helyzeti eltérése is előidézi és ebből megérthetjük, hogy miért olyan nehéz orthodontiai módszerekkel teljesen szabályos sagittalis csipkézettség kialakítása. Mindebből kitűnik a csücsöklejtők szögének jelentősége. Vizsgálata legcélszerűbben háromszögalakú fémlapocska segítségével történik, melynek egyik csúcsa 110°-os szöget képez. Ilyen fémlapocskával az oldalfogak mesialis és distalis csücsöklejtőjének szögét könnyen ellenőrizhetjük és ilymódon felismerhetjük a sagittalis csipkézettség egyenetlenségeit.
