Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
A CSÜCSÖKLEJTÖK 17 Közlemény a Központi Stomatológiai Intézetből (Igazgató-Főorvos : Kende János dr.j A csücsöklejtők szögének jelentősege írta: BEHÄK BTJDOLF dr. Az ember fogazatának vágó, nyíró és örlőtevékenységet egyaránt ki kell fejtenie, minthogy az ember mindenevő. Az emberi rágás tehát a húsevők, rágcsálók és kérődzők rágó mechanizmusának egyes sajátosságait egyaránt feltünteti. Ilyen sokoldalú funkciót teljesen lapos fogakkal végezni nem lehet. Az emberi fogazat ezért alakult ki csücsök- és árokrendszerrel bíró tagokból, amelyeknek természetesen a rágószerv többi részével, különösen pedig az állkapocsízülettel teljes összhangban kell állaniok. A csücskök alakja, a csücsöklejtők dőlése, az árokrendszer kiképződése, a rágósík sagittalis és transzverzális görbéje mind azt a célt szolgálják, hogy a záróharapásha jutott fogsorokra nehezedő nyomás minél egyenletesebben eloszoljék és ily módon a terhelés a fogazat minél több tagját minél nagyobb kiterjedésben érje. A matematika szerint térbeli idomok találkozásánál az idomok felületére nehezedő nyomásnak egyenletes eloszlását, valamint a felületeknek legnagyobb kiterjedésben való találkozását három egybevágó rombuszból álló kúpfenék biztosítja. A matematika ezen megállapításainak gyakorlati igazolását szolgáltatják a méhek, amikor lépeiket ezen elv ösztönös alkalmazásával építik ki. Összehasonlítva a méhek lépépítményét az anatómiailag korrekt fogazattal, azt a meglepő felfedezést tehetjük, hogy az oldalfogak csücsöklejtőinek szöge pontosan egyezik a méhek által kiépített lépek szögeivel. Még meglepőbb, hogy a gipsszel kiöntött lép egy-egy ilyen idom ja, normális occlusio esetén, az oldalfogak sagittalis csipkézettségébe szinte matematikai pontossággal beleillik. Megfigyeléseim szerint valahányszor a sagittalis csipkézettség megtörik, azaz két szomszédos oldalfog csücsöklejtői nem ezen szeg alatt találkoznak, a fogak záróharapásban nem képesek legnagyobb felületekkel egymásba illeszkedni, hanem egyes csücsök ill. csücsöklejtők korai érintkezése jön létre. Egyes fogpárok ezen időelőtti találkozása mind a fogazatot, mind az ízületet erősen igénybe veszi, sőt gyakran károsítja. Fogazati anomáliáknál a sagittalis csipkézettség egyenetlensége igen gyakran előfordul. Tapasztalataim szerint a legnagyobb gonddal és ügyességgel elvégzett fogszabályozás után sem sikerül teljesen szabályos sagittalis csipkézettséget létrehozni. Majdnem mindig fennmaradnak egyes idő előtt érintkező antagonista fogpárok, melyek kikeresése és kellő becsiszolása minden modern orthodontia kezelés szükséges kiegészítője. A fogazat megfelelő beköszörülésére számos eljárást ajánlottak, melyek sokszor egymásnak ellentmondó elvek szemmeltartását, vagy bonyolult regisztráló módszerek alkalmazását teszik szükségessé. Az általunk helyesnek vélt új elv a legtökéletesebb térkihasználás és a legegyenletesebb terhelés természettől ellesett titkán épül fel, ezért az a meggyőződésünk, hogy a fogazat kellő beköszcrülésénél helyes vezérelvnek fog bizonyulni. Ha nem is teszi lehetővé a fogak minden egyes csücsöklejtőjének kívánatos kialakítását, mégis megkönnyíti az occlusio és artikuláció egyik igen fontos tényezőjének, a külső csücsökvonalnak kellő becsiszolását. Említettük, hogy térbeli idomok találkozásánál a legtökéletesebb sztatikái egyensúlyt három egybevágó rombuszból álló kúpfenék biztosítja. Nos a méhek a lépsejtek építésénél éppen ezt a formát választják, hogy művük szilárd
