Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-05-01 / 5. szám
FEHÉRJESPEKTRUM 153 К ÜLFÖLDI К Ö Z L E MÉ N Y A fehérjespektrum változásai epulis gigantocellularisnál* írta : D U D R.A А 25Г T A L dr. egyet, tanársegéd (KoSice) Az epulis gigantocellularis az ínyből kiinduló különböző nagyságú daganatszerű képződmény. A periosteumból nő ki, barnáslila színű, mert erősen erezett, bővérű. Szövettanilag hasonlít az óriássejtes csontdaganatokhoz. Orsóalakú, sejtekből, melyek nyúlványaikkal összefüggnek, és többmagvú óriássejtekből áll, melyek szoros kapcsolatban vannak nagyszámú hajszálerekkel. E daganat etiológiájának és patogenezisének kérdése még mindig nyitott kérdés. Keletkezésénél különböző tényezőknek van döntő befolyása. Egységes nézetre még nem jutottunk. Scher, Wienman és Svejda szerint hyperparathyreodizmusnál gyakran fordul elő epulis gigantocellularis. Skorpil, Koszej és Münich a fontos etiológiai tényezőnek a helyi vérzést, gyulladást és mechanikus irritációt tartja. Előfordulásával kapcsolatos tünetek megvilágítására — valószínűleg rosszindulatú karaktere miatt — kevés figyelmet fordítottak. Egyik tünete a vérszérumfehérjefrakciók eltérésének megfigyelése azokon a betegeken, akiken e daganat előfordul. A közelmúltig úgy tudtuk, hogy az egyes vérszérumfehérjefrakciók eltérése kísérő tünet a szervezet infekciós, mechanikus vagy toxikus ártalomra bekövetkező betegségének. Ezt a nézetet ki kell bővíteni Wuhrmann és Wunderli újabb ismertetéseivel, kik monográfiájukban megemlítik a fehérjespektrum változását hormonegyensúly változásnál. Horejsi a monográfiájában leírja Álba megfigyeléseit, melyek szerint a fehérjespektrum összetétele a nap folyamán periodikusan változik, vagyis itt is létezik biológiás ritmus éppen úgy, mint azt más esetben is megállapíthatjuk (pl. bilirubin mennyiségének változásai, glykaemiák.) Malmejal és Gruch bebizonyították, hogy a légnyomás változása a globulin mennyiségi ingadozásával mutatkozik. Mivel a gazdag szakirodalom, mely e kérdésekkel foglalkozik, nem említi a szérumfehérjespektrum változásait azoknál a betegeknél, akiknek e daganatuk van, azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy saját megfigyeléseinkkel e rést kitöltjük és ezt e munkában bátorkodunk leírni. Módszer A fehérjespektrumot papír elektroforézissel állapítottuk meg azon a készüléken, melyet Bartik, Havasi és Markanyiakl leírt; a készüléken módosítottunk. Hogy helyesen ítéljük meg az egyes szérumfrakció eltéréseket azoknál a betegeknél, kiknek epulis gigantocellularisa van, megállapítottuk, 10 klinikai - lag egészséges személynél a szérumfehérje frakciók relatív százalékos értékét (1. tábla). Az így szerzett szérumfehérjefrakciók relatív, percentuális értékeit * A fehérjespektrum változását dr. A Gitter: Taschenbuch klinischer Funktionsprüfungen, Jena 1957-ben megjelent könyvének 159-ik oldalán a daganatokra vonatkozóan is közli. Urológiai vonatkozásban az Orvosi Hetilap 48. 1336. 1954. számú példányában dr. Szendrői Zoltán hasonló változásokról számol be. A szeri’.
