Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-04-01 / 4. szám
112 TÖRTELI ÁGOSTON DR. Közlemény a Szegedi Fog- és Szájbeteg-Klinikáról (Igazgató: Dr. Hattyasy Dezső egyetemi tanár, az orvostudományok doktora) Hármas tünettel járó aphthosis kóresete írta : TÖKTE1I ÁGOSTON dr. Az alábbiakban egy aránylag ritkán előforduló, fogorvosi irodalomban ritkán közölt, inkább bőrgyógyászati közleményekből ismert betegség kóresetét ismertetjük : 22 éves férfi 1957. 11. 11-én nyert felvételt klinikánk fekvő-osztályára. Kórelőzmény: A beteg szülei és 5 testvére egészségesek. A betegsége idején katonai szolgálatot teljesítő, egyébként egészséges férfi kórelőzményében szerepel egy fontos adat : Másfél évvel ezelőtt fekélyes szájnyálkahártyagyulladás miatt két hétig a budapesti stomatologiai klinikán gyógykezelték. Jelen betegsége klinikai felvétel előtt egy héttel kezdődött, amikor is nyelvén, majd szájnyálkahártyáján fájdalmas hólyagok léptek fel, melyek hamarosan felfakadtak. Rossz közérzet mellett lázasnak érezte magát, a fájdalom miatt a szájnyitás, táplálkozás, sőt a beszéd is nehezítetté vált. Néhány nap múlva mindkét szemén égő, viszkető érzés lépett fel, ugyanekkor hímvesszője megduzzadt és vizelése fájdalmassá vált. Kezelőorvosa magas láz, elesettség, a száj kiterjedt fekélyes elváltozása miatt leukaemia gyanújával klinikánkra utalta. Felvételi állapot: Hőmérséklet 38,4 °C. Fakó arcszín, elesettség. Tüdők felett sípolás, búgás, belső szervek részéről más kóros nincs. Ajkak duzzadtak, lobosak, helyenként lencsényi hámfosztott terület, a szájzugokban berepedések. A nyelv vastagon lepedékes, háti felszínén, még inkább a széleken, a nyelv alatti területen hámfosztott, egymással összefolyó területek, melyeknek felszínét erősen tapadó, le nem törölhető, szürkés-fehér, fibrines lepedék borítja hyperaemiás szegéllyel. A sublingualis terület csaknem egész kiterjedésében fekélyes elváltozást mutat, itt ép terület alig látható. A száj vestibularis, buccalis nyálkahártyája, ugyanígy a kemény- és lágyszáj pad, valamint a garat és az uvula erősen belövelt, duzzadt s ezeken a területeken szétszórva lencsényi —- fillérnyi nagyságú, helyenként egymással összefolyó, szürkés — fehér lepedékkel borított erosiók láthatók. A gingiva propria aránylag érintetlen, csak marginálisán látható gingivitis, mely helyenként girlandszerűen ulcerált. Foetor ex ore. A submandibularis terület mérsékelten duzzadt, itt néhány megnagyobbodott nyirokmirigy tapintható. Szemhéjai duzzadtak, a kötőhártyák erősen belöveltek. Szemészeti kórisme : Blepharoconjunctivitis ulcerosa о. u. — A fityma duzzadt, nehezen hátrahúzható, alóla véres-savós gennyes váladék ürül. A fityma belső felszínén, valamint a glanson lencsényibabnyi lepedékkel borított hámfosztott területek. A combok belső felszínén, valamint a lábszárakon néhány lencsényi-fillérnyi, éles határú, kerek livid vörös folt, némelyik góc közepén apró vesicnla, vagy beszáradt sárga pörk. Egyéb vizsgálati leletek: Mellkas rtg. negatív. Vizelet: negatív. Wa.: negatív. Vérkép: fvs 13 100, Eo. : 1%, St.: 6%, Sg.: 77%, Ly : 7%, Mo. : 9%. Leukaemiára utaló vérkép elváltozás ismételt vizsgálatnál sem volt tapasztalható. Vérsejtsüllyedés : 40 mm/1 óra. Allatoltások nyállal nyúlcorneára és tengerimalac talpára : negatív. Kórlefolyás: Gyógykezelésül általánosan penicillint, cortisont, C vitamint, lokálisan antiseptikus és antibiotikus öblítéseket alkalmaztunk. Négy nap után a láz megszűnt, az ulcerált területek fokozatosan kisebbedtek, a közérzet ezzel arányosan javult. Három hét alatt a fekélyes elváltozások min
