Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-04-01 / 4. szám
GYERMEKEK SZŰRŐVIZSGÁLATA 107 Felső cariesek .... 550 480 18 175 120 1105 177 2703 Fogak ....................... 1 2 3 4 5 0 7 ; Ossz. Alsó cariesek .... 35 28 4 21 53 1050 j 353 1550 Összesen..................... 4253 4. A tömések megoszlásának vizsgálata megmagyarázza a carieses fogak megoszlásának eltolódását is. A talált 5013 jól tartó tömésből 3876 hatosokra esik, főképpen alsó hatosokra. A hatosok és hetesek kezeléséhez viszonyítva elmaradás észlelhető az egyes és kettes fogak kezelésében és így azoknál nagyobb a szuvas fogak száma. A nagy rágófogak tömése mellett súlyt kell helyezni a metszők idejében való tömésére. Felső tömések . . . 241 189 10 64 42 1512 91 2155 Fogak ....................... 1 2 3 4 5 0 7 Össz. Alsó tömések .... 14 7 — 11 32 2364 430 2858 Összesen..................... 5013 5. Az MDF számok alapján az egyes fogak az alábbi mértékben vesznek részt a fogromlásban : a fogromlásnak legjobban kitett fogak a hatosok, főleg az alsó hatosok. Utána a hetesek következnek, majd az egyes és kettes metszők. Már jobb az eredmény a kisőrlőknél, a legkevésbé szuvasodó fogak pedig a szemfogak. Az eredmények azonosak a szegedi eredményekkel. MDF szám felül 827 699 30 263 180 3251 280 5530 Fogak ....................... 1 2 3 4 5 6 7 Össz. MDF. szám alul 50 35 5 38 123 5119 834 6204 Összesen . . 877 734 41 301 303 8370 1114 11 740 C) Következtetések — javaslatok A megvizsgált 4519 tanulónál a caries intenzitás igen nagy. Iskolafogászati ellátásuk elégtelen. A két éven át folytatott szisztémás kezelés a tömések számának emelkedésében már megmutatkozik. Tóth vizsgálati módszere szerint a caries és tömési görbe átmeneti állapotban van, azok többször keresztezik egymást (2). Az iskolafogászati index — Tóth szerint — 0,60-at mutat, tehát rosszabb mint az általa várt legrosszabb országos érték (3). Véleményem szerint a Tóth-féle ellenőrzési módszerek alkalmasak az iskolafogászat működése eredményességének vizsgálatára, de ezzel jelen esetben csak az eddigi iskolafogászat eredménytelenségét lehet kimutatni. Rövid, kétéves működés szerinte sem mérhető fel vele. Javasolom, hogy Tóth szervezésével az 1960—61. iskolai év utolsó hónapjában mérjük fel néhány, legalább öt éve működő iskolafogászat tanulócsoportját és a talált adatok rá fognak világítani az illető iskolafogászat eredményes, jó munkájára, vagy elégtelenségére. A felmérést tapasztalatcsere formájában 2—2 iskolafogorvos együttesen végezhetné egy-egy területen.
