Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1959-04-01 / 4. szám

104 PAVLYÁK PÁL DR. Közlemény Miskolc város I. kér. tanács iskolafogorvosi rendeléséről (Kerületi főorvos : Endrey Gyula dr.) Miskolci általános iskolás gyermekek fogászati szűrővizsgálata írta ; P A V L Y Á К P I L dr. Iskolafogorvosi működésemet 1966. év szeptemberében kezdtem meg. A miskolci általános iskolák megosztásával kb. 6000 tanuló került ellátásom alá. Az első évben az I., III., У., VII. és VIII. osztályt, a második évben pedig szintén az I., HI., V., VII. és VIII. osztályt részesítettem szisztémás kezelésben. így a második év végén már minden gyermekem részesült szisz­témás kezelésben, a második évi VIII. osztály pedig már másodszor. Iskola­fogorvosi működésem megkezdésekor, sajnos, nem mértem fel a tanulók foga­zatának állapotát, mert arra sem időm, sem kellő tapasztalatom nem volt. Működésemet kizárólag a maradó fogazat, főleg pedig a 6-osok sza­nálására fordítottam. Az első évben 3931, a második évben pedig 3553 maradó fogat tömtem be. Ezek nagyrésze 6-os fog volt. Tanulóimnál nagy­fokú caries intenzitást észleltem Szüléhez hasonlóan (6). Ez az elszomorító állapot késztetett arra, hogy a szisztémás kezelés hivatalos formájától el­térjek (7), hogy minél több gyermeket részesítsek kezelésben. (Miskolcon 1952-től működött rendszeres iskolafogászat, de csak egy főfoglalkozású iskolafogorvossal, akire kb. 10 000 általános iskolás kezelése jutott.) Tóth Károly közleménye a szegedi és környékbeli általános iskolás gyer­mekek fogazatáról adta azt a gondolatot, hogy össze kellene hasonlítanom az abban közölteket a miskolci általános iskolások fogazatának állapotá­val (1, 4). Ezért az 1957—58. iskolai tanév utolsó hónapjában elvégeztem 4519 gyermek szűrővizsgálatát abból a célból, hogy az összehasonlítás mellett megállapítsam, hogy kétéves működésemnek van-e kimutatható eredménye és lehet-e az iskolafogászattal jó eredményt elérni és milyen módon. A vizsgálatokat az iskolákban, világos helyiségben, természetes meg­világításban végeztem tükör, szonda és csipesz segítségével. Az elszíneződött mély, de keményalapú barázdákat nem tekintettem cariesnek, csak az olyan barázdákat, melyekben felpuhulás miatt akadt meg a szonda hegye. Az ada­tokat általam szerkesztett táblázatokra rögzítettük nemenként és korcsopor­tonként. A betöltött évek szerint csoportosítottuk a gyermekeket. Nagy-Miskolc általános iskoláiba az elmúlt tanévben 16 303 gyermek iratkozott be. Az ellátásom alá tartozó kb. 6000 gyermekből megvizsgáltam 4519 tanulót, akik közül belvárosi 2902, külvárosi, ill. peremközségbeli pedig 1617 volt. A talált eredmények valószínűleg jellemzőek Nagy-Miskolc álta­lános iskolásaira, kivéve természetesen az eddigi kezelések által megváltozott adatokat, melyek csak az én 6000 tanulómra jellemzőek. A vizsgálati anyag részleteit az 1. táblázat mutatja. A megvizsgált 4519 tanuló közül csak 292 teljesen ép fogút (6,46%) találtam. (Tej- és maradó fogazat is ép.) Az egy személyre jutó hiányzó, tömött és szuvas fogak száma igen magas. Az MDF index 2,60, a df index 2,01, az MDF + df index 4,61. A talált adatok jobbak a szegedi és a Szeged környéki falvak iskolásainak adatainál (1, 4). A fiúk és leányok fogazatának állapota között ugyanazt a csekély különbséget találtam, mint Tóth Szege­den : a fiúk tejfogazata valamivel rosszabb (2,04), a maradó fogazat viszont a leányoknál rosszabb (3,09). A legjobb fogúakat a 11 éveseknél találtam (MDF + df = 3,79).

Next

/
Oldalképek
Tartalom