Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1958-02-01 / 2-3. szám
64 SZÜLE LÁSZLÓ DR. Valamely terület tüzetes vizsgálata elméletileg azt jelentené, hogy mindenegyes ivasra használt kút vizének F-tartalmát meg kellene határozni. Annak ellenére, hogy Straub kb. 1500 F-meghatározásról számolt be, tudomásom szerint minden kút vizét egyik F-teriileten sem vizsgálta meg. Gyakorlatból tudom, hogy ennyiféle víznek még összegyűjtése, megjelölése és elszállítása sem volna egyszerű feladat. Hogy egy terület fluor-terület-e, azt a kútvizek vegyvizsgálatán kívül (ami minél nagyobb számban kívánatos) elsősorban a gyermekek fogászati vizsgálata a dönti el. Az általános iskolások ugyanis a falu minden részében nagyjában egyöntetűen oszlanak el, fogazatuk állapotával éppen ezért az F-tartalmú vizek eloszlását jól jellemzik. Ezeket az alapvető fogalmakat azért emelem ki, mert alábbiakban több, mint 1200 iskolás gyermek fogászati és közel 80 kút vizének vegyvizsgálata alapján hazánkban eddig egyedülállóan nagy, összefüggő F-területről számolok be. Vizsgálataim Tiszalucról indultak ki. E község magas F-tartalmú ivóvizének biológiai hatásáról több dolgozatban számoltunk be. (Straub J. és Szüle L., (2); Straub J., (3) ; Szüle L., (4, 5). A kútvizek magas F-tartalma és minden vizsgált kútban legalábbis protektiv szintje eleve ezt a gondolatot keltette fel bennem, hogy hol van, meddig terjed e F-terület határa ? A miskolci fogszabályozó rendelőbe sporadikusan érkeztek a táj más községeiből is (Szerencs, Taktaharkány, Meggyasszó, Hernádnémeti) olyan gyermekek, kiknek fogain a kedvező fluorhatás jeleit észleltem. Azok közül a tiszaluci felnőttek közül, akik 20 éves kor körül, rendszerint házasodással kerültek a faluba, fluorhatásra utaló jelet szintén többször észrevettem. Ez a szülő-, illetve a gyermekkori tartózkodási hely — jelen esetben közeli község — ivóvizének F-tartalmára mutatott, mert felnőttkorban fluorozis vagy feltűnő cariesresistentia kedvező F-tartalmú ivóvíz hatására már nem jön létre [Dean cit. Adlertől, (7)]. Észleleteim alapján arra törekedtem, hogy Tiszaluc környékén több helység általános iskolásait fogászati szempontból szintén átvizsgáljam. Mindig tovább igyekeztem menni a vizsgálatokban annál a községnél, amely még F-területnek számított, hogy ezáltal a határt megállapíthassam. A vizsgálatok kezdetén azt gondoltam, hogy 4—5 község kivizsgálása elég a terület elhatárolására. Később kiderült, hogy ehhez jóval több község, csaknem az egész szerencsi járás és részben a miskolci járás vizsgálata is szükséges. Megkönnyítette munkámat, hogy a vizsgált területtől keletre Adler (6), nyugatra Straub (1) már közöltek adatokat. A helyszíni kiszállásokat 1955. nov.-től 1956. okt-ig végeztem. Az általános iskolás tanulók közül azért vizsgáltam a felsősöket, mert ezek maradó fogai a hosszabb expozitios idő miatt inkább szuvasodhatnak, mint az alsósokéi, összehasonlításra a 13—15 évesek adatait szántam, melyeket éppen ezért minden községben összegyűjtöttem. Ahol ezek száma az értékelésre kicsi volt, a 10—12 évesek CER indexét is meghatároztam. Az I. táblázaton a kivizsgált községek fogászati adatait, nevezetesen a CER összértéket és fejátlagot, a caries frequentiát, az előfordult dentalfluorozis esetek számát és %-át és a fogazat helyzeti eltéréseinek számát tüntettem fel. (Az utolsó oszlopról, mely a vizek F-tartalmára vonatkozik, később lesz szó). A községek a CER fejátlag növekedése szerint sorakoznak. Tiszaluc, ahogy sejteni lehetett, az összes vizsgált község közt — de a nem cigány lakosságot kivéve, az összes eddigi hazai vizsgálat szerint is — a legkisebb CER indexet mutatja. Alig rosszabb, illetve nagyobb a szerencsi 13—15 éves fiúk CER fejátlaga. Monok, Taktaharkány, Meggyasszó, Legyesbénye, Bekecs CER indexe még mindig 1 alatt van. Taktakenéz, Golop, Taktaszada
