Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)

1958-02-01 / 2-3. szám

34 KEMÉNY IMRE DR. csességfogak kivételével — a nagyőrlők. Másodrendű pillérfogak a frontfogak, valamint a rövid és főleg az egygyökerű kisőrlők. Ép parodontium esetén hídpótlástani szempontból azt a hidat tekintem mechanikailag kifogástalannak, amelynek mindkét végpillérét elsőrendű pillérfog képezi. Mechanikai konst­rukció tekintetében jobbnak tartom például az olyan hidat, amelynek horgony­fogait a hármas és a hetes, tehát elsőrendű pillérfogak képezik annál a hídnál, amelynek végpilléreit a négyes és hetes, tehát egy másod- és egy elsőrendű pillérfog alkotja, noha ez utóbbi hídtest egy foggal rövidebb. Az a híd, amely csak egy elsőrendű pillérfogra támaszkodik elfogadható, de nem kifogástalan. Ugyanezért tartjuk éppen csak elfogadhatónak az egyik felső középső metsző­fog pótlásának azt a gyakorlatban leginkább elterjedt formáját, hogy a hiány egyik oldalán a szemfogat és az oldalsó metszőt, másik oldalán pedig a meg­levő középső metszőt használjuk fel a híd elhorgonyzására. Annak ellenére hogy az ilyen híd aránylag rövid, a hídkonst rukció mégsem kifogástalan csak elfogadható, mert egyrészt csupán egy elsőrendű pillérfogra támaszkodik, másrészt a tangenciális merevítés követelményének sem felel meg. Mindenképpen helytelen az a megoldás, amelynél a híd elhorgonyzására csak másodrendű pillérfogakat használunk fel. Elvetendő eljárás például a két középső metsző pótlásakor horgonyfogakként csak a két oldalsó metszőt felhasználni, mert ilyen hídszerkesztés esetén nemcsak az a hiba, hogy a pil­lérfogak másodrendűek, hanem az is, hogy merevítésűk sem kielégítő. Ezzel az eljárással a pillérfogakat élettani elviselhetőségük határán túl terheltük meg, miáltal támasztószöveteik rövid időn belül kóros elváltozást szenved­nek, sőt parodontiumuk rohamos lebontásával kell számolnunk. Egyetlen hiányzó szemfognak mechanikailag kifogástalan híddal való pótlása azért is oly nehéz feladat, mert a szomszédos fogak mind másodrendű pillér­fogak. Kivételt képez a kétgyökerű első kisőrlő, amely Sugár szerint elsőrendű pillérfognak tekinthető. Ismételten hangsúlyozom, hogy pillérként felhasználandó fogak fenti értékelésének kritériuma : a röntgenológiailag is megállapított ép parodon­tium. A gyakorlat számára ez rendszerint elegendő. A teljesség kedvéért meg­említem, hogy egy fog parodontiumának teherbíróképességét a röntgen fel­vételnél is pontosabban meghatározhatjuk a fognak bizonyos erő hatására bekövetkező elmozdulási amplitúdójának nagyságából. Mühlemann ennek megállapítására oly precíziós mérőműszert szerkesztett, amellyel még 1/100 milliméternyi elmozdulást is ki lehet mutatni. 2. A tangenciális merevítes Tangenciális a merevítés, ha hídpótláskor pillérül eltérő mozgási irányú fogakat használunk fel, például ha az oldalsó fogak, az ötös-hatos pótlásakor nemcsak a négyest, hanem a hármast is bevonjuk a hídmunkába. Ezzel eltérő mozgási irányú fogakat foglaltunk merev szisztémába, amelyek egymás moz­gását hatásosabban fékezik, mintha két azonos mozgási irányú fogat rögzí­tünk egymáshoz (1. ábra). A tangenciális merevítés elengedhetetlen követel­mény főleg frontfogak sinezésekor és rögzített pótlásakor, miként azt Varga 1930-ban megjelent egyik munkájában már kifejtette. Molnár: ,,A parodon­­tozis mechano-terápiája“ című dolgozatában ugyancsak hangsúlyozta ennek fontosságát. A tengenciális merevítés a féloldali hídpótlások egyik problémája. A tankönyvek egyértelműen kiemelik, hogy oldalsó híd készítésekor front­­fogat, frontfogak pótlásakor pedig oldalsó fogat is használjunk fel elhorgony­­zásra. Az e célból készült hídalkatrészt merevítő hídhorgonynak (versteifender Brückenanker) nevezzük (2—3. ábra).

Next

/
Oldalképek
Tartalom