Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1958-10-01 / 10-12. szám
408 ZÁRAY ERVIN DR. A fogorvosi furási-csiszolási technika újabb útjai Irta : ZÁRAY E R V I N dr. A fogorvosi gyakorlatban a fogak kemény szöveteinek forgácsolásánál a fejlődés egyértelmű : a vágósebesség nagymérvű fokozása. Ennek elérésére azonban a kísérletezések három irányban folynak ; 1. az immár klasszikus rotáló műszerek forgási sebességének jelentősebb növelése, 2. a homokfúváshoz hasonló abráziós eljárás kifejlesztése, 3. az ultraszonikus rezgések felhasználása. Nagy fordulata fúrógép A rotáló műszerek kezdeti használatakor alkalmazott kézi és lábhajtásos eszközök (Morisson 1868) percenkénti fordulatszáma még alig haladta meg az 1000-et. A Geo F. Green által először használt villanymotor már nagyobb sebességek könnyű, szabályozható elérését is lehetővé tette. Ennek ellenére a villanymotoros fúrógépek fordulatszáma nem haladta meg a 6—8 ezret. Az utóbbi években azonban a fúrómotorok fordulatszámát 25—30 ezerre fokozták. Részint a motorikus fordulatszám növelésével, részint áttételezéssel. Ezen az úton a fordulatszám az erőátviteli módszer, a Doriot-rendszer miatt tovább nem igen növelhető. A vezető gyárak olyan fúrógépeket szerkesztettek, melyek sebessége -— ilyen tág határok között is — minden fokozatban biztosítható. Ugyanis vannak kényesebb preparációt kívánó esetek, mikor a nagy fordulatszám nem előnyös, vagy veszélyes. Az ilyen fúrógépek sebessége elektromos áttételezésű kapcsolással kétszeresére fokozható. A forgási sebesség ilyen magas, szinte korlátlan fokozásának második módját a turbina rendszer alkalmazása tette lehetővé. Magát a turbinát a kézidarabban helyezik el és működtetésére sűrített levegőt, vagy vizet használnak. Gyakorlatban inkább a levegővel működő turbinák válnak be, mert a nagynyomású 1. ábra. A ,,Ritter Unit” motorja és Doriot karja. A szokatlanul erős motor lehetővé teszi a normális 750—11 000 fordulatról a 30 000 fordulat elérését a 3-as kapcsoló átfordításával. Az 1-es és 2-es kapcsoló a víz, illetve a levegő bekapcsolását végzi víz tömítése igen nehéz és hiányossága kellemetlenségeket okoz. A forgácsoló műszereket vagy közvetlenül a turbina tengelybe erősítik, vagy a hozzá csatlakozó áttételi szerkezetbe. A turbinás kézidarabok alig nagyobbak és nehezebbek a megszokottaknál. Csupán vékony, hajlékony csővel vannak összeköttetésben a levegőt szolgáltató kompresszorral és a hűtést szolgáló vízzel. A forgási sebesség szabályozása a kézidarabon levő könynyen működő emeltyűvel történik a lábkapcsolásnál is előnyösebb módon. Ivar Norlén volt talán az első, aki 1956-ban a légturbinát a fogorvosi gyakorlatban tudatosan alkalmazta a magas fordulatszám elérésére. Az ő készüléke csupán 2,5 atm. légnyomással működik és a turbinája percenként 150 ezret fordul, azonban ezt 50 ezerre redukálja a forgató nyomaték fokozása céljából. Ezzel csaknem egyidőben érkezett hír az Egyesült Államokból is hasonló turbinás kézidarabok feltalálásáról. Richard W. Page fogorvos Herbert Chayes-e 1 megszerkesztik a 300 ezer fordulatra is képes műszerüket. Újabban
