Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
HÍREK 32 Gysi mint új megismeréseket hirdető tudományos kutató sok győzelmet aratott» de persze sebeket is kapott, amelyek, ha fájdalmasak voltak is, mégsem rendítették tudományos megállapításaiba vetett hitét. Mi, magyar fogorvosok, szakmánk egyik géniuszát tiszteljük benne, s az élet örök törvénye szerint bekövetkezett halálát mélyen fájlaljuk. Emlékét és alkotóképességének szellemét kegyelettel fogjuk megőrizni. Kemény Imre dr. Prof., Dr. Paul W. Simon 1883—1957. Szomorú szívvel értesültünk P. W. Simon haláláról. Neve szorosan összeforrott az orthodontia újabb fejlődésével. Orvosi, fogorvosi és filológiai tanulmányok után 1908. elején a „Berliner Zahnärztliche Poliklinik" (Belle Allianee-Strasse) asszisztense majd később vezetője lett. Az intézetet csakhamar egyetemi nívóra emelte, úgyhogy azt továbbképzés céljából számos külföldi, így sok magyar fogorvos is felkereste. Egyetemi magántanárrá a Halle Saale egyetemen habilitált (1920), majd 1921-ben átvette a Berliner Zahnärztliches Universitätsinstitut fogszabályozási osztályának vezetését. Simon két alapvető műve : „Grundzüge einer systematischen Diagnostik der Gebissanomalien“ Berlin, 1922. és „System einer biologisch- mechanischen Therapie der Gebissanomalien“ Hermann Meusser, Berlin, 1934. Ezenkívül számos cikke jelent meg a világ úgyszólván valamennyi szaklapjában. Az orthodontiai diagnosztikát gnathostat lenyomatvételi eljárása forradalmasította. Könyvét angol nyelvre is lefordították. Jellemző, hogy a gnathostatika nem saját hazájában, hanem leginkább az Amerikai Egyesült Államokban terjedt el. Therápiai munkássága révén a rozsdamentes acél polgárjogot nyert a fogszabályozásban. Igaz hogy ezt Sitnon roppant ötletességgel kiagyalt gyűrűkészítési és ívhajlítási technikája tette lehetővé. Simonnak a magyar stomatológiával fenntartott kapcsolatait két Budapesten tartott előadása is bizonyítja (1931. és 1938.). Simon az események sodrában még 1939-ben megvált a berlini egyetemi klinikán viselt állásától. A második világháború bombazáporában berlini magánrendelője porrá égett, mire Konstanzba vonult vissza, ahol a háború után ismét privát praxist kezdett. A lemezes készülékek sehogysem nyerték el tetszését, ezért dróthajlításos módszerrel készített kivehető gépezetek rendszerét dolgozta ki. Halálhíre különösen e sorok írójában keltett megdöbbenést, hiszen alig egy éve, hogy személyesen találkozhattam vele és vendégbarátságát élvezhettem. Azt hiszem velem együtt még sok magyar fogorvos fog szeretettel kedves egyéniségére és kiváló tanítói készségére visszaemlékezni és emlékét igaz szeretettel és hálával fogja megőrizni. Rehák Rudolf dr. MEGHÍVÓ az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet Onkológus Szakcsoportjának 1958. évi november hó 27-től 30-ig tartandó IV. Nagygyűlésére. Tájékoztatás A Nagygyűlésen megvitatásra kerülnek az elméleti daganatkutatás, a klinikai diagnosztika és therápia, valamint a rosszindulatú daganatok elleni küzdelem időszerű kérdései. Az előadásokat kérjük 1958. július hó 31-ig bejelenteni a rendező bizottság vezetőjének; Dr. Rodé Iván, az orvostudományok doktora. Országos Onkológiai Intézet, Budapest, XII., Ráth György u. 5. A bejelentéssel egyidejűleg kérjük az előadások rövid kivonatát 1 gépelt oldalon megküldeni. Az előadások tartama 10 perc, a hozzászólások tartama 5 perc. Az előadások helye a Semmelweis KuMúrház Nagyterme (Budapest, VIII., Szentkirályi u. 21.). A részletes műsort a Magyar Onkológia, az Orvosi Hetilap és az egyéb szakmai folyóiratok fogják közölni. Az Onkológus Szakcsoport Vezetősége
