Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
A FOGVÁLTÁS 29 A tejí'ogak igen korai elvesztése a megfelelő maradó fogak előtörését még azokban az esetekben is lényegesen késleltetik, amelyekben a tejfog helye nem szűkült be. Tejőrlők destructioja esetén, akár megmaradtak a gyökércsontok, akár kilökődtek, a megfelelő kisőrlő többnyire lényegesen hamarább tör elő. Maradó őrlők elvesztése esetén a később soronlevő őrlő (valószínűleg a helyfelesleg következtében) többnyire lényegesen korábban tör elő. Tehát azt mondhatjuk, hogy az egyén esetében, csak az extrem variatiókat tekinthetjük rendellenes eseteknek. Ha klinikai célból az egyén fogváltásának várható időpontját illetőleg van szükségünk felvilágosításra, a következő támpontokat használhatjuk fel. A tejfog jelentősebb mozgathatósága csak kevéssel előzi meg a spontán kihullást. A jelentős resorptióban levő, de még nem ingó fog kopogtatási hangja tompább, mint a teljes gyökérrel rendelkezőké. A rtg. vizsgálat exactan megmutatja a resorptiós viszonyokat. De szem előtt kell tartani, hogy a tejfogak gyökerének felszívódása, illetve a maradó fog előtörésének üteme nem egyenletesen halad előre. Tehát megindult tejgyökér resorptio megállapítása esetében nem lehet több évre előre megállapítani a tejfog spontán kihullásának idejét (4). összefoglalás A szerző a fogváltás idejének és sorrendjének széles variációját hangsúlyozza. A tanítás megkönnyítésére és a variációk előforduló fajainak rendszerezése céljából két sémát közöl. Irodalom 1. Proeil : Zahn und Rasse. — 2. Balogh K. : A stomatológia tankönyve. 1 948. — 9. A. M. Schwarz: Lehrgang der Gebissregelung. 1951. LTrban und Schwarzenberg. — 4. Kronfeld : Histopathology of the Teeth, 2. ed. Lea Febiger, Philadelphia. Иштван Сенте: О времени смены зубов. Dr. I. Szentbe: Das zeitliche Abklingen des Zahwechsels. Dr. I. S zen the: The Cronological Sequence of Dentition. Budapest, V., Múzeum, körút 5.
