Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
HELYZETI RENDELLENESSÉGEK 17 Budapesti Tanács Központi Fogszabályozó. Bendelö és Továbbképző Intézetének (Igazgatófőorvos: Ozappán Elemér dr.) közleménye A fogak helyzeti rendellenességeinek megelőzése*írta : KOZMA J E К Ö dr. Közismert tény, hogy a fogak helyzeti rendellenességei mennyire elősegítik a különböző fogbetegségek keletkezését. A két legelterjedtebb fogbetegség, a caries és a parodontosis, melyek oly nagy pusztítást visznek véghez felnőtt lakosságunk fogazatában, és ami oly nagy mértékben terheli túl hazánk fogbetegellátását, az esetek nagy részében a fogazat helyzeti rendellenességeiből fakad. A caries és a fogak helyzeti rendellenességei a gyermek fejlődése folyamán bizonyos kölcsönhatást fejtenek ki egymásra. A tej molárisok hiányos ápolás és kezelés következtében idő előtt elpusztulnak, a maradó első molárisok előrevándorolnak, és beszűkítve a később előtörő kisőrlők és szemfogak helyét, súlyos helyzeti rendellenességeket okoznak. Később viszont a fogak helyzeti rendellenességei, mint pl. a torlódás és mélyharapás, a cariesnek és a parodontosisnak készíti elő a talajt. Hazánkban Czappán, Nagy László, valamint a Központi Fogszabályozó Intézet dolgozói végeztek szűrővizsgálatokat és kimutatták, hogy az iskolásgyermekek kb. 40—50%-a foghelyzeti rendellenességekben szenved és kb. 20%-a feltétlen fogszabályozási kezelésre szorul. Külföldön Churgina 1946-ban 4000 moszkvai 6—12 éves iskolás gyermeknél 23%-ban talált fogazati rendellenességet. Adamson szerint az orthodontiai rendellenességek gyakorisága az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Üjzélandban a következő : Ország 16 éven aluli Kezelésre szorulók Kezelésben gyermekek szórna száma és %-ban részesül . USA............................... 40 000 000 7—8 000 000 20°o 4,0% Ausztrália.................... 2 400 000 1 200 000 50% 1,5% tXjzéland....................... 512 000 190 000 35% 3,0% Bizonyos ellentmondás tűnik ki ezen statisztikákból, t.i. nem valószínű, hogy ilyen mérvű ingadozások előfordulhatnának a fog helyzeti rendellenességének gyakoriságában. Inkább az valószínű, hogy az USA-ban csak a súlyosabb anomáliákat vették be a statisztikába, míg a többiben az enyhébbeket is. Adamson mindezekhez a következő megjegyzést fűzi : „Nehéz a fogszabályozásra szoruló gyermekek számát pontosan megadni, mert nincs általánosan elfogadott mérték, mellyel a fogazati rendellenességek súlyosságát mérni lehetne és mellyel egyöntetűen el lehetne dönteni a kezelés szükségességét.“ Szerinte az egyetemi kiképzés hiányos volta az oka az anomáliák szaporodásának. Az egyetemről kikerülő fiatal fogorvos a fogazatot szilárd statikai egységnek tekinti és nem többé-kevésbé labilis állapotnak, mely az ellentétes funkcionális és hereditér erők hatására álakul ki bizonyos formában és mindig újra változhat újabb erők behatására. Tehát a fogazat állapota egy igen labilis egyensúlyi helyzet, mely minden pillanatban felborulhat. * Előadatott a Stomatológiai Klinika Tudományos ülésén 1956. május 26-án.
