Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1958-04-01 / 4-5. szám
ÖRÖKLÖTT FOGATLANSÄG 141 Tanulságos állatkísérletként megemlítjük Plate jénai egyet, tanár 1914-i ceyloni expedíciója alkalmával magával hozott csupaszagár és borzeb keresztezését. Feltételezte, hogy a civilizált fajták két jellegzetes variációja a szőrzet csökkenése, kopaszodás és a fogak redukciója között genetikus összefüggés van. Ezen feltevése kutyakeresztezéseiben beigazolódni látszott. Valamennyi állat, melynek redukált volt a fogazata, egyúttal majdnem teljesen szörtelen is volt. Az ép fogazató állatok ellenben megtartották dús szőrzetüket. Űgylátszík, hogy Plate állatkísérleti megállapítása emberre nem vihető át, mert a mi négy esetünkben ez a kettős összefüggés (kopaszság és foghiány) nem észlelhető. Vagyis nem látszik törvényszerűnek a fogazat és szőrzet egyidejű megbetegedése. Természetesen ebben az esetben figyelemmel kell lennünk a különféle kutyafajták keresztezésére is. Apa és három gyermekének adatai: Idős Kiss István, 43 éves gépész-lakatosmester. Családi kórelőzmény : elmondja, hogy tizenegyen voltak testvérek, öt testvére általa ismeretlen kisgyermekkori betegségben pusztult el, egy testvére pedig szívtágulásban halt meg. Jelenleg négy testvére él: két férfi és két nő. Apja agyvérzésben exitált 64 éves korában, harmincegy fogat vitt a sírgödörbe (kíváncsiságból megszámolták). Apjának három testvére közül kettő még él, egy szívszélhűdésben halt meg. Apja testvéreinek valamennyi (32) fogai megvoltak. Anyja öregségi süllyedéses tüdőgyulladásban halt meg 69 éves korában. Fogai már kisgyermekkorától hiányosak voltak. Anyjának két férfi és két nőtestvére volt. A férfiak fogairól felvilágosítást adni nem tud, ellenben anyja egyik nőtestvérének kisgyermekkorától ugyancsak kevés és hiányos fogsora volt. Farkastorok, nyúlajk testvéreinél, gyermekeinél nem fordult elő. Rákos és gümős megbetegedésekről sem tud családján belül. Gyermekkori fertőző (egyéb) betegségekben : vörheny, kanyaró, bárányhimlő, szamárhurut, járványos fültőmirigy lob, torokgyík, tetanus, angolkór, vérzékenység, stb. nem szenvedett. Előző és felnőttkori betegségekről (műtét) nem tud. A közlemény bevezetőjében felsorolt etiológiai betegségekben ugyancsak nem szenvedett. 1951-ben a zalaegerszegi kórház belosztályán gyomorsavtúltengést, valamint gyomorfekélyt állapítottak meg. Gyomorpanaszai már húsz éves korában jelentkeztek gyomorégés, gyomortáji tompa fájdalom formájában. 1952 nyarán a szombathelyi kórház sebészi osztályán megoperálták és felhívták figyelmét arra, hogy fogait mielőbb pótoltassa. Fizikális vizsgálatkor jól látható a median hasfalmetszési vonal. Gyomorbetegsége (hyperaciditas et ulcus ventriculi) kialakulásában belorvosi szempontból kétségtelennek látszik, hogy főleg a darabosétel fogyasztása, annak in toto gyomorba jutása (rágás- és őrléselégtelenség miatt) minden bizonnyal kiváltó faktorként szerepelhetett. (Maga a foghiány nem betegség, de mint a szervezet csonkított állapota, következményes betegségek kifejlődéséhez vezethet. Kende). Nemibetegséget: negál. Dohányzás : pro die 5—10 db cigaretta. Jelen állapot : bár tejfogai mind megvoltak, fogváltáskor mindössze tizenhárom maradó foga nőtt ki. Rágása nem volt kielégítő, különösen nehezen tudott darabos ételt (marhahús, sonka stb.) megrágni. Fárasztó volt az evés. Mivel fogorvos sem helyben, sem közvetlen környéken nem volt, a fogpótlás elmaradt. Hajzata sűrű, testszőrzete normális, körmök nem töredeznek. Tizenhárom maradó fog mellett, tizenkilenc fogcsíra hiányzik. A vérkép, vörösvérsejtsüllyedés, komplementkötés és alapanyagcserevizsgálat kóros eltérést nem mutat.
