Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1957-01-01 / 1-2. szám
52 SZÜLE LÁSZLÓ DR. Az iskolásokon; mivel sokan vannak együtt, a szűrővizsgálat könynyen, gyorsan elvégezhető. A felnőtt-vizsgálat és adatgyűjtés lényegesen nehezebb szokott lenni. Falun egyes kutatók házról-házra kénytelenek járni, mert a lakosságot nehéz összehozni a vizsgálatokhoz. Viszonylag könnyebb üzemek munkásainak, vagy értelmiségének, honvédeknek, egyetemi hallgatóknak, vagy más klinika beteg-anyagának az átszűrése. Bár az iskolásokról készített caries meghatározások nagy jelentőségűek a c aries-viszonyok jellemzésére, a népesség fogromlását a felnőttek index-átlagai még jobban jellemzik, mert hasonló kezdeti, illetve iskoláskori .indexek a korral különbözőképpen változhatnak meg (pl. 16—17). Kisebb számú felnőtt vizsgálati adatok táblázatban egyesítve, jobban értékelhetők. A táblázat összeállítását megnehezítette, hogy az egyes kutatók a vizsgáltakat többféle korcsoportra osztották. Helyes volna egyöntetűségre törekedni e téren is. Az általános iskolások adatait mellőzve, csak e koron túl tüntettem fel a vizsgálati eredményeket. Emiatt és az egyöntetűség érdekében számos átszámításra volt szükség. A vizsgáltakat a vastagított vízszintes vonal jó és rossz fogúakra osztja. A táblázat utolsó előtti függőleges oszlopában az ivóvíz fluortartalma van feltüntetve. A protektiv fluorhatás alatt állók a felnőttkorban is jofog'úak. A nőm protektiv fluortartalmú ivóvizet fogyasztók közül csak cigányok tartoznak a jó fogúak csoportjába. A két csoport tagjai közt is helyenként lényeges különbségek vannak. A vizsgált városi lakosok közt a szekszárdiak jófogú.ak, Szeged (1), Debrecen (2), Makó (3), továbbá Sátoraljaújhely, Gyöngyös és Eger (6) rossz fogú. Az eddig vizsgált nem védő fluoros ivóvizű falvak (11, 12) is jobb fogúak a városoknál. Megnyilvánul a különbség az azonos korú honvédeknél is a földművesek javára (8). A munkásság és értelmiség az urbanizáltság mellett a jobb fogorvosi ellátottság ellenére kedvezőtlenebb fogazati állapotot mutat a parasztságnál. Az urbanizáltság hatását különösen Adler hangsúlyozta. A túlzott szénhydrát-fogvasztás a felnőtt korban is a fogazat fokozott szuvasodásával jár (10). A városi cigányok kedvezőbb képet mutatnak az egyéb városi lakosoknál (4, 3). Még jobb. sőt eddig a legjobb a fogazati állapot a falusi cigányoknál (13 és különösen 17). Tóth Károly mutatott rá, hogy a caries-resistens cigányok nyálában több fluor mutatható ki, nem protektiv fluorszintű ivóvíz mellett is, a cariesre fogékonyakénál. A fluoranyagcsere tehát más az ellenállóknál. Érdekes, hogy az ivóvíz közel azonos fluor-értéke mellett lényeges különbség adódhat fogászati szempontból a nagyjából hasonló környezeti hatás mellett élők közt is (15, 16). Ivád különleges fogazati állapotát Hattyasi és Wallner öröklési és táplálkozási előnyökkel magyarázzák a kedvező fluor-hatáson kívül. A nők fogai kevésbé ellenállók a fogszuvasodással szemben, mint a férfiaké, amit Hradecky Claudia már általános iskoláskorban kimutatott és az itt felsorolt vizsgálatok általában megerősítettek. A terhesség és fogszuvasodás közti összefüggést vizsgálatai alapján két szerző is tagadja (Sárkány Ilona és Tóth Károly).
