Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1957-01-01 / 1-2. szám
A ROZSDAMENTES ACÉLKORONA 29 A koronakészítés néhány odontotechnikai problémája A fogtechnikus a kész koronákat a hüvelyekből lényegében a hüvelyelőállítás mélyhúzási folyamatának folytatásával alakítja ki. A koronához előkészített fogcsonk gipszmintájának segítségével a korona negatív alakjának megfelelő matricát,, ill. a csonknak megfelelő patricát készít melottefémből, s ezek között üti ki a korona végleges alakját. Ahhoz, hogy ez a művelet kifogástalanul elvégezhető legyen, jól alakítható hüvely és megfelelő összetételű, ill. keménységű melotte-fém szükséges. 6. ábra. a) Jó hüvelyből lágyítás nélkül kiütött kész korona szövetszerkezete. (Nagyítás 400 X.) b) U gyanilyen hüvely szövetszerkezete helytelen lágyítás után. (Nagyítás 400 X.) Nagyon fontos tehát, hogy a gyári előállítású hüvely a már említett módon lágyított legyen. Kívánatos, hogy hüvelyt dolgozzon fel, amiből utólagos lágyítás nélkül tudja kiütni a koronát. A laboratóriumok legtöbbször nincsenek ui. felszerelve megfelelő lágyítókemencével, s a gázláng vagy faszén közötti lágyítás, különösen lassú lehűtéssel párosítva csak a szövetszerkezet tönkretételéhez vezethet, a keménységen pedig nem sokat változtat. A 6.a ábra jó hüvelyből lágyítás nélkül kiütött korona szövetszerkezetét mutatja 400-szoros nagyításban. Ugyanilyen, de közben tudatosan helytelenül lágyított korona szövetszerkezete a 6.b ábrán látható. A jórészt egyenes kristályhatárokat görbék váltották fel és kiválások keletkeztek. A kristályhatármenti kiválások a 7. ábra 1000-szeres nagyítású mikrofelvételén még jobban felismerhetők. A kiválások jelentősen rontják a korona kémiai elfogtechnikai laboratórium olyan 7. ábra. Kristályhatármenti kiválások rosszul lágyított koronahüvely anyagában. (Nagyítás 1000 X.)
