Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1957-01-01 / 1-2. szám
A ROZSDAMENTES ACÉLKORONA 27 Vizsgálataink során jócskán akadt a kezünkbe szakszerűtlenül hőkezelt, túlságosan kemény, sőt rideg hüvely is, ami sem további alakítást, sem kémiai behatásokat nem tud megfelelően elviselni. Példaképpen a 2. a ábra mutatja egy ilyennek az elgyötört szövetszerkezetét 400-szoros nagyításban. Ugyanezt a hüvelyt szabályosan lágyítva a 2.b ábrán ugyancsak 400-szoros nagyításban látható kifogástalan austenites szövetszerkezethez jutottunk. 2. ábra. a) Nem megfelelően lágyított hüvely mikroszövetszerkezete. (Nagyítás 400 X.) b) Ugyanezen hüvely mikroszövetszerkezete szakszerű lágyltás után. (Nagyítás 400 x.) A mélyhúzott hüvelyek falvastagsága és keménysége A mélyhúzás természetének megfelelően a hüvelyek falvastagsága a 3. ábra szerint változik. A kb. 0,28 mm-es lemezből készült hazai koronahüvely vastagságát pl. a tetőn 0,21, a palásttető szögletben 0,18, míg a peremén 0,32 mm-nek találtuk. így a hüvelyből készülő borító korona is a leginkább igénybevett helyeken, a rágó- és orcái, illetve nyelvi felszín találkozásánál válik legvékonyabbá, míg az íny alá kerülő részek a legvastagabbak. Mindkét körülmény nagyon kedvezőtlen. Az elvékonyodás gyorsabb átkopást tesz lehetővé, a vastag koronaperem pedig az ínyt károsíthatja. Ez utóbbi ártalom elkerülése végett célszerű a koronakészítéshez hosszú hüvelyeket felhasználni, hogy a legtömörítettebb részek levághatok legyenek. Tudatos vékonyabbra köszörülés is jól alkalmazható. Jellegzetes a hüvelyek keménységének alakulása is. Nagyszámú vizsgálatunknál a Vickers keménységmérés elvén 50 g terheléssel mikrokeménységet határoztunk meg. A lényege ennek az eljárásnak az, hogy alkalmazásánál a szóbanforgó terheléssel 136° lapszögű gyémántgúlát nyomunk a pró-3. ábra. Koronahüvely metszete a falvastagság különbségek érzékeltetésére. i (Nagyítás 5 X .)
