Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1957-01-01 / 1-2. szám
TARTÓS ALTATÁS 17 hatást gyakorol részben normális, részben szuvasodást előidéző diétán tartott állatokon a fogszú keletkezésére. Ezen kérdés eldöntésére tartósan altatott és fogszuvasodást kiváltó étrenden tartott fehér patkányok rágófogait vizsgáltuk. Kísérleteinket a Debreceni Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetében végeztük.* 100 megközelítőleg egyidőben született, a kísérlet kezdetén kb. 50—70 g súlyú, mindkét nemű patkányon végeztük a kísérletet. A tartós altatást aethylurethán és paraldehyd 8%-os oldatának naponkénti bőr alá történő befecskendezésével hoztuk létre. Az állatok oly adagot kaptak, mely napi 14—16 órai szendergést biztosított. Minthogy a tartós altatás az állatok veszélyeztetése nélkül 100 napon át nem folytatható, a kísérlet kezdetén 30 napon át altattuk az állatokat, majd 30 nap megszakítás után a 61. naptól a 90. napig ismét. Klinikánkon előzetesen végzett másirányú kísérletekből már tudtuk, hogy a jelzett gyógyszeradagot 30 napon át jól tűrik a patkányok (Orsós és Bartha). 100 napos kísérlet tartama alatt az altatott állatok közül 8, az éberen maradiakból 3 pusztult el. Az állatok fele normális, fele kariogén koszton élt. A normális étrend az ÉTI által ajánlott diéta volt,** kariogén étrendként Hoppért, Webber, Canniff diétáját használtuk.*** Az állatok felét altattuk, felét a kísérlet egész időtartama alatt altatószerekkel történő befolyásolás nélkül hagytuk. A kísérlet befejezésekor az állatokat leöltük. A leölt állatok fejét kipreparáltuk és 4%-os formaiinban tartósítottuk. A patkány őrlőfogakat binocularis lupéval, kb. 30:—40-szeres nagyításban vizsgáltuk. Megállapítottuk egyrészt a szuvas őrlők számát, másrészt Cox javaslata szerint értékeltük a szú kiterjedését és elhelyezkedését is. Eredményeink az alábbi táblázatban láthatók: Étrend Gyógyszerelés Szuvas molárisok száma Cox szerinti index (egy állatra esően) Kormai étrend................ ................ Éber 0,65 0,69 Altatott 1,10 1,15 Cariogen étrend .............................. Éber 2,33 2,58 Altatott 2,36 3,30 Eszerint tehát a cariogen diéta az irodalom adataival egybehangzóan fokozza a patkány őrlőinek szuvasodását; a szuvas fogak száma is nagyobb, a szú kiterjedtebb is. Szemben az irodalmi adatokkal, a normál-étrenden tartott, gyógyszeresen nem kezelt patkányokon is támadt káriesz. Altatott és éber állatok között a szuvas molárisok számát illetően a kariogén étrenden tartott két csoportban gyakorlatilag nincs különbség; a normális-étrenden élőkön látszik ugyan különbség, de statisztikailag ennek jelentősége nincs. Ugyanígy nem bír jelentőséggel a kariogén étrenden tartott éber és altatott állatok Cox szerinti indexe közötti különbség sem. * Ezúton mondok köszönetét az Egyetemi Igazságügyi Intézet dolgozóinak a kísérletben nyújtott segítségükért. ** 68% 20-as szitán szitált kukoricadara, 15% lenmagliszt, 7% casein, 3% sörélesztő (szárított), 2% lucernaliszt, 2% csontliszt, 2% halmájolaj (1 g tart. 10 000 E A-vitamint, 250 E D-vitamint), 0,5 % NaCl és 0,5 CaC03. *** Őrölt búza 20%, rozs 20%, gersli 20%, kukoricadara 15%, zab 10%, olajosmag 8%, casein 8%, calciumlacticum 1%, XaCl 0,5% és szárított lucerna 0,5%.
