Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1957-01-01 / 1-2. szám
10 PÓNYI SÁNDOR DR. Irodalom 1. Gottlieb В.—Orbán В.: Zahnfleischenzündung und Zahnlockerung, Berlinische Vlg. Berlin, 1936. — 2. Htöupi, K.—Lang, F. F.: Die marginale Paradentitis H. Meusser Vlg. Berlin, 1927. — 3, Weski, ОParadentopalhien und Paradentose. Paradentium .9 :169. 1937. — 4. Harndt, E.: Paradentitis und Paradentose, C. H anser Vlg. München, 1950. — 5. Mathis, H.: Die sog. Paradentose, Urban u. Schwarzenberg Vlg. Wien, 1948. — 6. Miller, S. Ch.: Textbook of Periodontia, The Blakiston Co, Toronto 1950. — 7. Orbán, В.: Classification of Periodontal Diseases, Paradentologie 3 : 159, 1949. — 8. Sugár, L.: A fogégybetegségek klinikai képe és gyógyítása. F. Sz. 46 : 75. 1953. — 9. Károlyi: Beobachtungen über Pyorrhoea alv. Oest. Ung. Vierteljschr. 1902. 520. — 10. Morelli, G.: A rágási nyomás. F. Sz. 14 : 1. 11. 1921. — 11. Molnár, L.: A fogsorzáródás és illeszkedés működéses kialakítása. F. Sz.: 40 : 311. 1947. — 12. Kemény, I.—Rehák, R.: A harapásmagasság és a kiegyensúlyozott artikuláció. Továbbképző Intézet Évk. 1952. — 13. Molnár, L.: Abkaungserscheinungen an natürlichen Zähnen und ihre Nutzbarmachung für die Formgestaltung künstlicher Zähne. Z. Stomat. 37 : 124. 1939. — 14. Székely I.: Rehaussement de Tocclusdon en cas d’abrasion excessive, Act. Odontostom. 347. 1950. Közlemény a Szegedi Orvostudományi Egyetem Fog- és Szájbeteg Klinikájáról. (Igazgató : Hattyasy Dezső egyetemi tanár, az orvostudományok doktora) Emphysema interstitiale két esete Irta :PÓlfYI SÁNDOR dr. Kellémetlen szövődmény a fogorvosi beavatkozások közben, vagy azok után fellépő arci szövetközti emphysema. A ritkán előforduló elváltozás legtöbbször nagy ijedelmet kelt hirtelen felléptével a betegben, de az orvosnak is kényelmetlen perceket szerezhet. Az eddig észlelt esetek legtöbbjében az emphysema sűrített levegővel történő cavitas és gyökércsatorna szárítás, extractiós sebhői való törmelék eltávolítás, illetőleg H202-oldattal megkísérelt gyökércsatorna átöblítése után lépett fel. Az irodalomban több kazuisztikai érdekesség olvasható (1, 2, 3. 4, 5, 6, 7). Ezek közül megemlítem Kővári (2) és Turnbull (7) közleményeit, akik foghúzás után fellépő emphysemáról számoltak be. Turnbull esetében egy kürtösnél azért került levegő az arc szövetei közé, mert a beteg foghúzás után rövidesen gyakorolta a mesterségét. Kővári pedig egy „füttyös kalauznő“ esetét ismerteti, aki még az extractio napján munkába állt és így fütyülés közben a szájban keletkező nyomásfokozódás folytán az arc bőre alá préselte a levegőt. — Az arci emhysemák (a bakteriális gázgyülemektől eltekintve) leginkább két féle úton jöhetnek létre : 1. fogorvosi manipulációk közben, 2. extractiókat és lágyrész sérüléseket követően, ha valamilyen okból nyomásfokozódás jön létre a szájüregben. A következőkben két ilyen esetet ismertetünk. 1 1. eset : (1. ábra). Anamn. : 37 éves nőbeteg a bal arc nagyfokú duzzanatával, kezelő orvosa kíséretében jelentkezett klinikánkon. Megtudtuk, hogy lcb.'Д órával bejövetele előtt b. f. nagymetsző fog gyökéresatornáját neomagnol-hyperolos átöblítéssel kezelték. A beavatkozást követően hirtelen megdagadt a bal arca. A b. f. nagymetszőt kezelő orvosa extrahálta a duzzanat továbbterjedésének meggátlása céljából, de az, ennek ellenére fokozódott. Status : A bal arc, felső ajak és a szemhéjak nagyfokban duzzadtak, a bal szemrés teljesen beszűkült. A sulcus nasolabialis kiindulási helyén, ezen az oldalon, a bőr anaemias. A duzzanat a submandibularis és temporális tájékra is ráterjed. A széli részeken az emphysemára jellemző sercegés jól tapintható. A b. f. nagy-metsző helyén frissextractiós seb látható. Feszülő érzésen kívül különösebb panaszai nincsenek.
