Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1957-03-01 / 3-4. szám
122 KÖNYVISMERTETÉS Kranz P. P. : Chirurgie des praktischen Zahnarztes. (A gyakorló fogorvos sebészete), negyedik kiadás 494 szövegközti ábrával és 2 színes táblázat. 1957. J. A. Barth, Leipzig kiadása. Könnyű dolga van az ilyen könyv bírálójának, melynek a negyedik kiadásához írt előszavában azt mondhatja a szerző, hogy „az előző kiadás tartalmában semmit sem változtatott“. Ez magában azt jelenti, hogy sikeres volt a munkája. Sokan megvették a könyvet, az előző kiadás hamar elfogyott. A változás csak annyi, hogy a radiológiát az elektroterápiát, az általános és helyi érzéstelenítést tárgyaló fejezeteket kibővítette a szerző, tekintettel arra, hogy ezen a téren az előző kiadás óta eltelt öt év alatt igen nagy haladás mutatkozott. A könyv beosztása is a régi maradt: általános és részletes részre oszlik a tartalom. Az általános részében bőségesen foglalkozik a sebekkel : a sebellátással, a sebgyógyulással és a sebgyógyulás zavaraival. Talán ez a rész az egész könyv legjobb fejezete. Alig marad mögötte a sebfertőzés külön tárgyalása. Németországban a fogorvosok már régen nem általános orvosok, ezért az ottani tankönyvekben nagy szükség van erre az ismertetésre. Kitűnően kapcsolja össze az elméleti kutatások eredményeinek felsorolását, az eredményeknek gyakorlati alkalmazásával. Jellemző a könyv gyakorlati irányára a sterilizálás, a dezinficiálás, a műtőberendezés részletes taglalása. A részletes részben a foghúzás és egyéb fogeltávolító módszer, a gyökércsonkolás, a cysták, a plasztikai lágyrész- és csontműtétek, daganatok, nyálkövek műtét-tana is olyan tárgyalási alakban kapott helyet, hogy a gyakorló fogorvos szinte olvasva elsajátíthatja e műtétek kivitelezését. Külön nagy fejezet foglalkozik az ostitis és osteomyelitis kortanával, klinikájával, kezelési és műtéti módszereivel. Fejtegetései minden tekintetben helytállók és az alapos elméleti képzettséggel bíró kiváló gyakorlati szakember széles látókörére lehet a téma feldolgozásából következtetni. A phlegmonés gyulladások és a perimandibularis tályogok terjedési útját tárgyaló fejezet jól érvényesíti az anatómiai helyzetből fakadó lehetőségek ismertetését. Az ebben a tárgykörben közölt vázlatos ábrái iskolapéldái annak, hogy miként kell megtanítani az olvasót arra az alapvető igazságra, hogy a szájsebész legelsőrendű feladata, sikeres működésének nélkülözhetetlen feltétele az arc és nyak anatómiájának részletes ismerete. Ezt szolgálja az arctájékok egyes rétegei között levő hasadékok (spatiumok) didaktikus ábrázolása. A traumatológiai összefoglalás nagyjában megegyezik a nálunk használatos módszerekkel. Túlsókat szerepel azonban a ferde-sík alkalmazása. Ennek haszna azt hiszem a gyakorlati tapasztalatokkal nem nagyon támasztható alá. Nem egyezik a saját tapasztalataimmal a mandibula és maxilla reseotiók utáni protetikai ellátás számára ajánlott különböző segédeszköz sem. Azt hiszem, a Herbst— Scharnier és ehhez hasonló apparátusok ideje már lejárt. Készítésük egyébként sem tartozik a gyakorló fogorr os munkakörébe. Igen helyesen csak rövid utalások alakjában tárgyalja szerző is ezt a témakört. A szájsebészet fokozatosan kinő a gyermekcipőből és széles területű, nagy stúdiummá vált. Ez is egyik oka annak, hogy nagy nehézséggel találja szemben magát az ilyen rövid szájsebészeti tankönyv írója, ha teljességre törekszik. Ezen a nehézségen Kranz igen sikeres módon segített. A gyakorló fogorvos számára fontos részeket bőven tárgyalja, a kimondottan szájsebészeti vonatkozású részleteket pedig csak rövid ismertetésként dolgozta fel. Az arány helyes érzéke jellemzi Kranzot, ez teszi írását egyik legjobban sikerült szájsebészeti tankönyvvé a német szakirodalomban. A könyv kiállítása, nyomása, papírja, ábrái, kötése, mind a Barth cég gavalléros bőkezűségéről és ügyszeretetéről tesz tanúságot. Varga István dr. Fogorvos továbbképzés 3. szám. A Központi Stomatologiai Intézet továbbképző előadásainak szövegét fokozatosan a hallgatók rendelkezésére bocsátja. Múlt év végén jelent meg a harmadik füzet. Tulajdonképpen jegyzetnek számít, de külalakjában szinte megüti egy könyv mértékét is. Betűtípusa után nyomtatványnak tűnik, holott gépírásos sokszorosítás. Igen jók a szöveg között megjelent vázlatos ábrák is. Ebben a harmadik füzetben Boros Sándor tollából a fogbél biológiai és patológiái reakcióiról, továbbá az idősült gyökérhártya-gyulladásokról jelent meg a tőle megszokott precizitással megírt összefoglalás. A gyermekek iránt érzett szeretet és segíteniakarás jellemzi Beezner Sándor nagy szakértelemről tanúskodó cikkét. Horváth László a fogeltávolítás utáni vérzéscsillapítás metodikáját ismerteti. Közleményéből a józan ítélet és nagy tapasztalat világlik ki. Igen helyes, hogy cikkének végén felsorolja az új irodalmat is. Brand János a „Rágósík nivellálása hidak készítése előtt“ című cikke igen jó összefoglalása ennek a kérdésnek. Kemény Imre a retenciós protézis haladásáról számol be. A kitűnően megválogatott ábrák könnyen érthetővé teszik azokat a változtatásokat és javításokat, amiket szerző geniális elgondolással megteremtett pro
