Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1957-03-01 / 3-4. szám

118

BRUSZT PÁL DR.

szait okozó periostitisével, mely a j6 gyökerétől keletkezett és ennek lezajlása után is ugyanolyan mértékben fennmaradt. A betegnek különösebb kellemetlenséget nem okozott, rágóképességével meg volt elégedve. Az állkapocsízületek környékén sem fájdalmasság, sem anatómiai eltérés nem volt észlelhető. A szájnyitás korlátozottságát az okozta, hogy a beteg nyaka előrehajlőtt helyzetben megmerevedett (2. kép), fejét nem tudja hátrahajtani és szájnyitáskor állkapcsa a gége fölött levő lágyrészekbe ütközik, ami a szájnyitást mechanikusan akadályozza. A beteg gerincoszlopának Rtg. képe a kis ízületek összecsontosodását mutatta (3. kép). Ezen elváltozás valószínűleg független a tüdő specifikus elváltozásától, és a Bechterew-féle betegség részjelensége (dr. Nánay). A betegség, mely a rheumatoid artritis speciális alakja, a gerincoszlop fokozatos megmerevedésével jár és felülről lefelé halad. A szájzár ez esetben annyival is inkább jelentős, mert a gócra gyanús fogak eltávolítását, amely pedig a Bechterew f. betegségnél kívánatos, megnehezíti. A szájzár ezen alakjának leírását a rendelkezésemre álló irodalomban nem találtain. (Nem azonos ezzel Thoma K.

3. ábra esete, melynél a Marie—Strümpell betegséggel kapcsolatban, mely a Bechterew kórhoz hasonló, az állkapocsízületben csontos ankylosis keletkezett.)

Betegemnél tehát a részleges szájzárat nem a szájnyitást vagy szájzárást végző szervek megbetegedése okozta, hanem egy aránylag távolabb eső szervnek, a gerincoszlopnak megbetegedése.

Irodalom

Simon B. : A szájzár. Stom. Közlöny 2. évf., 209. (1938). —- Simon B. : Stomatológiai Diagnosztika. Universitas kiad. 1942. — Thoma K. : Oral Pathology IV. kiad. Mosby 1954. — Wullstein L.—Küttner I. : Lehrbuch der Chirurgie. G. Fischer, Jena 1923.

Б руст П.: Неполный тризм вследствие неподвижности шейной части позвоночника.

Dr. Pál Bruszt: Partielle Mundsperre infolge Rigidität der Halswirbelsäure.

Bei einem an Bechterewscher Krankheit leidenden Patienten erfolgte die knöcherne Ankylosierung der Halswierbel in einer stark kyphotischen Lage. Deshalb konnte der Kopf nicht nach hinten gebeugt werden, und bei Öffnung des Mundes sties der Unterkiefer an die den Kehlkopf bedeckenden Weichteile, was der Öffnung des Mundes Schranken setzte. Dieser Fall bietet somit eine bisher nicht beschriebene Form der partiellen Mundsperre.