Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)
1956-03-01 / 3. szám
76 STRAUB JANOS DR. és SZÜLE LÁSZLÓ DR. III. táblázat Tiszalúc általános iskolásainak és az eddig legjobb eredményt adó helységek hasonló lakosainak caries-intenzitása és frequentiája Korcsoport i Község, város neve CER + cr szám korrigált fejátlaga CER szám korrigált fejátlaga Cariesfrequentia %-ban A víz F-tartalma mg/1 j 7—11 Tiszalúc ................. 0,79 0,11 55,0 1,50 7—11 1 Zagyvaszántó .... 1,51 0,29 0,54 7—11 Szekszárd ............. 1,85 0,38 55,0* 0,7ü 7—11 Dévaványa ..........---0,48 0,35 7— 9 Szeghalom - Rákosi telep ................... 1,29 0,59 1,23 (7—11 év) 7—-1 1 Komádi ................. 1,80 0,70 57,2* 1,09 12 15 Tiszalúc ................. 0,40 0,39 22,0 12—14 : Zagyvaszántó .... — 0,72 12 15 Szekszárd ........ .. — 0,91 47.0* 12— 15 Dévaványa ...... — 0,88 12—15 Szeghalom-Rákosi telep ................... — 1,32 12—15 Komádi ................. 1,46 37,5* A *-gal jelzettek saját számításaink Adler és munkatársai nyomán. A tejfogakat illetőleg feltűnik a 4—8 évesek aránylag nagyobb cariesintenzitása, melyet egyelőre magyarázni nem tudunk. A maradó fogak védettsége fokozatosan csökken a 15 éves korig. A maradó fogak állapotát a 12—15 éves korban a kimutatott 78°/0-os átlagos caries-mentesség és az átlagos 0,39 CÉH szám jellemzi a legjobban. A vizsgálatokat a fogak fluorozisának gyakori előfordulása változatossá tette ez a fluorozissal járó más tünetek miatt általános orvosi szempontból is figyelmet érdemel. Ilyen gyakori és súlyos zománcfoltozottságot tudomásunk szerint hazánkban még nem írtak le. A vizsgált gyermekek minden csoportjában és korosztályában nagy számmal találtunk zománcfoltokat. Előfordulásuk gyakoriságát‘a IV. táblázat tünteti fel. A gyermekek többségén észlelt opákos foltok — különösen barna bőrűeken — krétafehéren villognak, könnyen felismerhetők (1—3. ábra). 1. ábra. Enyhe fluorozis: az apák foltok széle barnás. 2. ábra. Enyhe fluorozis : opák. foltos zománc.
