Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)

1956-03-01 / 3. szám

74

STRAUB JÄNOS DR. és SZÜLE LÁSZLÓ DR.

Közlemény a Debreceni Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetéből (igazgató : Straub János dr. egyetemi tanár, kandidátus) és a Miskolci Megyei Kórház Rendelőintézetéből

A magasabb fluorid-tartalmú ivóvíz hatása

írta: STBAÚB JÁNOS dr. és SZÜLE LÁSZLÓ dr.

Az 1940 óta az ország legkülönbözőbb területeire kiterjedő ivóvíz-fluor vizsgálatok arra az eredményre vezettek, hogy az ivásra használt kútvizek javarésze (80%) fluorszegény, s F-tartalmuk jóval a minimálisan protektiv (0,35—0,40 mg/1) érték alatt marad. Az eddig megvizsgált kb. 1250 kútvíz F-tartalmát, az I. táblázat tünteti fel.

I. táblázat

Vizsgált i 0—0.1 kutak száma

0.1—0.2 0.2—0.3

0.3—0.4

mg

0.4—O.fJo.5—1.0 /1

1.0—1.5] 1.5—

Tiszántúl ...................

426

44

139

79

44

28 74

15

3

Felvidék.....................

486

48

215

82

55

38

44

1

3

Dunántúl .................

218

29

126

28

17

4

14

_-—_

Duna—Tiszaköz ....

107

15

38

29

7

8

10

_

_

Összesen.....................

1237

136

518

218

123

78

142

16

6

О/

/о

11,0

41.9

17,6

10,0

6,3

11,5

1.3

0.4

о

/о

80.5

19,1

0,4

A vizek alacsony F-tartalma — a vizsgált vizeknek több mint 50%-a 0,2 mg/1 alatt tartalmaz F-t — magyarázatát adja a lakosság nagy gyakoriságú fogszuvasodásának. Azok a vizek, amelyek több-kevesebb caries-védelmet nyújtanak, a vizsgált vizeknek csak 20%-át teszik. Úgy látszott, hogy magas (1,5 mg/1 feletti) F-tartalmú vizek — amelyek a tapasztalat (Dean és munkatársai) szerint a foltos fogzománc kozmetikailag zavaró formáját, tehát a zománcnak nem opák, hanem sárgás vagy barnás elszíneződését hozhatják létre — hazánkban csak elvétve fordulnak elő. Az eddigi vizsgálatok szerint enyhe zománcfoltozottság csak néhány helységben (Komádi, Szekszárd) és csekély számban volt észlelhető.

Annál meglepőbb volt egyikünknek (Szüle) 1952 őszén a Miskolci Megyei Rendelőintézet fogászatán a Borsod-Abauj-Zemplén megye némely falvának sorkatonai szűrővizsgálatán szerzett tapasztalata, hogy közöttük a tiszaluciaknak feltűnően jó a fogazatuk, és soknak foltos a zománca. Így a vizsgált 33 férfi közül csak négy bevándoroltnak volt szuvas, tömött és kihúzott foga, ellenben valamennyi ott születettnek szúmentes, hiánytalan fogazata volt. Fogzománcuk egyúttal foltos, volt. A rendelőintézetben tiszaluci fogbetegek elenyésző számban jelentkeztek. Csak dentitio difficilis, valamint parodontosis miatt keresték fel (egyébként szúmentes fogazattal) a rendelőintézetet. Ezek után 1955 tavaszán helyszini vizsgálatot végeztünk. Ennek eredményéről az alábbiakban számolunk be.