Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)

1956-02-01 / 2. szám

44 HUSZÁR GYÖRGY DR. a rendelkezésére álló változó összetételű és minőségű polírozó massza miatt. A fényezés kivitelekor bizonyos munkaszakaszokat különböztethetünk meg. Ezek csoportosítása nem egységes, általában simításról, előpolirozásról és készrefényezésről beszélünk. Az alábbiakban néhány irodalmi adatot közlök a polirozás kiviteléről: Loebioh a nemes fémek fényezését következő szakaszokra osztja: 1. smirglizés ; feladata a nvers fogművön lévő különböző mélységű és irányú karcolatok eltüntetése. E célra ,,1 F“ jelzésű smirglipapírt használ. Az eredmény egvséges mélységű hosszanti karcolat. A mirglizést a visszamaradó szemcsék gondos eltávolítása, lefúvása követi. 2. Előpolírozás eltávolítja a smirglizés nyomait. Kivitele a Degussa cég ún. sárga­masszájával, 80 mm átmérőjű borzkefével, 3000 percenkénti fordulatszámú motor­ral történik mérséklet nvomással. 3. Tisztítás célja a polírozó massza részecskéinek és zsírtartalmának gondos eltávolítása meleg, szappanos vízzel. 4. Készrefényezés krómoxid tartalmú zöldmasszával történik, lenvászon koronggal, nyomás alatt. Spreng az arany fénvezésének következő munkafázisait írja le : 1. Csiszolás kár­­borundum kővel vagv üvegpapírral. 2. Előpolírozás gumipolírozóval, tripolifölddel vagv horzsakővel. 3. Készrefényezés filckorong segítségével vagv puha kefével, sárga vagv vörös ötvözitek esetén polírvörössel, világossárgás vagy szürke ötvözetek pedig zöld vagv fehér masszával fényez. A Dentaurum cég a krómkobaltmolibden összetételű Remanit GH jelzésű (vital­­liumszerű) ötvözetének polírozását a következő módon ajánlja végezni : 1. előké­szítéshez gumipolírozó korongokat és csúcsokat használ, 2. előpolírozáshoz fehér­pasztát és kemény kefét, 3. a készrefénvezéshez kékpasztát puha kefével vagy rongykorongon. A Budapesti Fogászati Klinika laboratóriumának módszerei a rozsda­­mentes acél polirozásakor alkalmazkodnak a forgalomban levő polírozó masz­­szákhoz : csiszoló kővel és különböző finomságú smirglipapírral történő foko­zatos előkészítés után az előpolirozást fekete borzkefével végzik. Ezt követő­­leg fehér kecskeszőr kefével, majd végül Boff-kefével fényeznek, polírozó­­masszaként a Bányagyutacs gyár által készített rózsaszínű masszát használ­nak. A polirozógép fordulatszáma kb. percenként 5000. A közelmúltban az előpolirozást barna, a készrefényezési zöldmasszával végezték. A módszer­változtatás oka részint a barnamassza gyártásának időleges szünetelése, részint az volt, hogy rózsaszínű massza a készrefényezéskor jobb eredményt adott, mint a jelenleg forgalomban levő zöldmassza. Az utóbbi időben jó ered­ményt kaptunk a fehér masszával és pamutkefével végzett készrefényezéstől. A fogmúvek fényezettségének vizsgálata A fényezettség fokának exakt, fizikális módszerekkel meghatározható mértéke nincs. A gyakorlatban a fogművek fényességének megállapítása két módon történhet : az egyik a felületi simaság mikroszkópos vizsgálata, a másik a tükrözőképesség meghatározása. 1. A felületi simaság meghatározására, jó módszer a mikroszkópos vizs­gálat. A mikroszkópos kép mikrofotogrammon lerögzíthető és ez összehasonlít­ható a megmunkálás későbbi szakaszaival. A különböző fényezőszerek, esz­közök és motorok hatásfoka így ellenőrizhető. A simaság (fényezettség) fok­mérője az érdességi mélység. Ezalatt az a távolság értendő, amely a legmélyebb rovátka alján húzható ún. alapvonal, s a legkiemelkedőbb pontokon át húz­ható ún. borítóvonal között van. Ha az érdességi mélység 50—200 mikron, akkor még szabad szemmel is látható. Ha még legalább 0,05 mikron, akkor mikroszkóppal ellenőrizhető, ha ennél is kisebb, akkor csak elektronmikrosz­kóppal becsülhető. A fémfelszín megmunkálása következtében támadó barázdák, rovátkák szabályos és szabálytalan elrendeződésük lehetnek, így pl. párhuzamos, egymást keresztező, köralakú, spirális. A felületi

Next

/
Oldalképek
Tartalom