Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)
1956-02-01 / 2. szám
FOGMÜVEK FÉNYEZÉSE 39 Közlemény a Budapesti Fogászati Klinikáról (igazgató: Balogh Károly dr. egyetemi tanár) A ÍV*ni fogni ű vek fényezése* írta: HUSZÁR GYÖRGY dr. A fém szerkezete és számos tulajdonsága más a belőle készült tárgy felületén és más a felszín alatti részeken. Minden fém álarc alá bujtatja valódi arcát — mondja Weikart. Ez az álarc a fém felülete. A felszín kidolgozása tovább módosítja a felület és belső részek közötti különbséget. A műszaki tudomány az utolsó évtizedben igen sok figyelmet szentel a fémtárgyak felszínének megmunkálására. A fémfelszín-kutatás eredménye a fogászatban is hasznosítható. A fogpótlásra irányuló behatás ugyanis elsősorban annak felületén jelentkezik és csak ezen áthatolva terjedhet a mélybe. A megfelelően megmunkált felszín egyúttal védőhatár is. A fém fogpótlást, nyers elkészítése után, a felületén csiszoljuk, majd fényezzük. A fényezés célja és jelentősége többirányú. Az emberi ítélőképesség a fényes, ragyogó tárgyakat szépnek és tisztának tartja. Fogmű polírozását valóban nemcsak esztétikus, hanem higiénikus szempontok is indokolják. A tükörsima felületeken kevésbé tud megtapadni a nyálból és ételinaradékokból képződő lepedék és tisztításuk is könnyebben kivihető. Ezek a megállapítások minden fogműre érvényesek, így a nemesfém ötvözetekből és a rozsdamentes acélból készítettre egyaránt. Metallográfiái vizsgálatok szerint a gondos polírozás a fémfelület korrózió állóságát is növeli. A csiszolás és az ezt követő fényezés a fém felszínéről a korrózióaktív gócként működő felületi, torzult fémkrisztallitok csúcsait és éleit eltünteti. A korróziállóságon kívül a felület fényezése hatással van a fogmű színállóságára, mechanikai elhasználódására és tartós szilárdságára is. A környezet hatására bekövetkező bomlás, a korrózió elleni védelmet számos ötvözet a felületén keletkező vagy mesterségesen létrehozott védőhártyának köszönheti. A védőhártya megóvja a felszín alatti részeket a bomlástól. A jól működő, megszakítás mentes védőhártya alapfeltétele a felszín simasága és fényezettsége. A védőhártyák terjedelme jól látható vastag és láthatatlan vékony réteg között változhat. Vegyi összetételük és mikroszkópos képük a fém vagy ötvözet és a környezet szerint különböző. A védőréteg szerkezetére vonatkozó ismereteink az elektronmikroszkóp által nyújtott vizsgálati lehetőséggel igen bővültek. A láthatatlan védőréteg vastagsága néhány Á—400 Á között változik.** Fogászati ötvözeteink korrózióállóságukat nagyrészt a felületükön keletkező védőhártya-rendszernek köszönhetik. A nemesfém kritériuma az eddigi általános felfogás szerint az, hogy nem oxidálódik. Újabb felfogás szerint (Raub, Halla, Knischewski) a nemesfémek felületén is keletkezik egy rendkívül vékony, láthatatlan oxidréteg. Nagyobb a védőhártya jelentősége a krómtartalmú (rozsdamentes acél, króinkobaltmolibden és krómnikkel) fogászati ötvözeteken. Fzen ötvözetek felületén keletkező lehelletvékony, láthatatlan krómoxidhártya védelmet ad a belőlük készült fogműnek. A rozsdamentes acélltvczetek védőhártyája akkor keletkezik, ha a krómtartalom legalább 15%, ha a kristályszerkezet homogén (austenites) és ha a fémfogmü felülete gondosan fényezett. * Az 1965. évi Nagygyűlésen tartott előadás nyomán. ** A — 1 Angstrom = tízmilliomod/mm.
